Isten akarata
Isten akarata Az AKARAT fogalma a B-ban nemcsak erős elhatározást, eltökélt szándékot jelent, hanem a végrehajtás mozzanatát is magában foglalja. Ez főleg az ÓSZ-re érvényes, de éppen Isten akaratának vonatkozásában az ÚSZ-ben is érvényesül. Isten akarata ugyanis korrelációban van mindenhatóságával.
1. Az ÓSZ-ben nem találunk az akaratra kizárólagosan vonatkozó terminus technicust, így Isten akaratát is több szó fejezi ki, amelyeknek azonban más jelentésük is van.
Isten hatalma az egész világra kiterjed, és akaratát meg is tudja valósítani (Zsolt 136,5kk - ahol is az ég, föld, mélység szavak együttesen a kozmoszt jelentik, nemcsak a földi szférát. (Isten akaratának végrehajtói az angyalok és a mennyei seregek - vö. Zsolt 103,21). Akarata szabadító akarat; szolgájának népéért viselt szenvedése az ő akarata, és általa Isten akarata célhoz ér (Ézs 55,10k vö. EBED JAHVE). Istennek ez a szabadító és megtartó akarata elsősorban népével szemben nyilvánul meg, amelyet engedetlensége ellenére sem akar elpusztítani. Mindezek szoros összefüggésben vannak Izráellel kötött SZÖVETSÉGével. Így Mózes közbenjárására új kőtáblákat ad (5Móz 10,10). Szövetségéért nem engedi, hogy az arámok elpusztítsák Izráelt (2Kir 13,23). Isten nem akarta meghallgatni a népét megátkozó Bálámot, sőt az átkot áldásra fordította (5Móz 23,6; Józs 24,10). Isten akarata azonban ítéletében is megnyilvánul. Júdának nem akar elkövetett vétkeiért, mindenekelőtt a kiontott ártatlan vér miatt megbocsátani, így a babiloni fogság Isten akaratának következménye. Isten azonban bosszút áll templomáért Babilon felett (Jer 51,11). A zsoltáros kedve abban telik, hogy Isten akaratát teljesítse (Zsolt 40,9).
2. Az ÚSZ-ben a theléma kifejezés az előfordulási helyek túlnyomó többségében Isten akaratára vonatkozik. Néhány esetben ezt jelenti a thelein igei forma, valamint a boulé és bouléma szavak.
Isten akarata már teremtő munkájában megvalósul, és az egész kozmoszra kiterjed (Jel 4,11). Akarata mindenek fölött való, ellene nem állhat senki (Róm 9,19). Isten akarata kifejezi szuverenitását: mindent saját elhatározása szerint cselekszik (Ef 1,11); akin akar, megkönyörül, akit akar, megkeményít (Róm 9,18). Isten akaratának végső célja azonban a szabadítás. Nem akarja, hogy bárki is elvesszen (Mt 18,14), sőt azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4). Eleve elhatározta, hogy övéit kiválasztja és fiaivá fogadja (Ef 1,5) és ő rendezte el a tagokat a Krisztus testében (1Kor 12,8). Isten akaratának megvalósulásáért imádkozni kell (Mt 6,10), és az ő akarata szerinti imádság meghallgatásra talál (1Jn 5,14). Isten akaratát azonban el is lehet hárítani: ezt tették a farizeusok és törvénytudók.
Jézus a maga küldetésének betöltésében Isten akaratát teljesíti (Jn 4,34; vö. Ézs 53,10). Ítélete ezért igazságos, mert nem a maga, hanem az Atya akaratát teljesíti (Jn 5,30; 6,38kk; 9,31). Önmagát adta Isten akarata szerint érettünk (Gal 1,4). Mindenek elé helyezi Isten akaratának megvalósulását, és vállalja a keserű poharat is (Mt 26,42 par). Áldozata egyszer s mindenkorra érvényes betöltése Isten akaratának, és megszentel minket (Zsid 10,1kk). A földi hatalmak összefogtak Jézus ellen, hogy elpusztítsák, de ebben is Isten előre elrendelt akarata valósult meg, és nem az emberi szándék jutott érvényre (ApCsel 4,26k).
Isten akarata tehát Krisztusban teljesedett be, ez Isten akaratának titka, de azt az emberrel megismerteti (Ef 1,9). Isten akaratának megismerése sürgető feladat, és az ember gondolkodásmódjának megváltozása útján lehetséges. Ennek az akaratnak a megismerése a bölcsesség (Ef 5,15k; Kol 1,9). Az értelemnek ez a megújulása azt eredményezi, hogy kialakul az az ítélőképessége, amely meg tudja különböztetni a jót a gonosztól (Róm 12,2).
Isten akarata az, hogy övéi megszentelődjenek (1Thessz 4,3), és Isten akaratát cselekedjék (Ef 6,6; Zsid 13,21). A jó cselekvése elnémítja az Istent nem ismerők tudatlanságát (1Pt 2,15). Aki Isten akaratát cselekszi, az Krisztushoz tartozik (Mt 12,50 par; vö. Jn 7,17). Isten országába csak az jut be, aki cselekszi Isten akaratát (Mt 7,21; vö. Mt 21,31), és aki ezt cselekszi, az megmarad örökké (1Jn 2,17). Az Isten akaratának ismeretére való üres hivatkozás, annak megcselekvése nélkül hamis dicsekvés, ami miatt a pogányok között Isten nevét káromolják (Róm 2,18). Isten akaratának cselekvése az emberi vágyak leküzdését jelenti (1Pt 4,2), és ahhoz állhatatosságra van szükség (Kol 4,2; Zsid 10,36). Isten akarata a hálaadás (1Thessz 5,18). A keresztyén ember a szenvedést is tekintheti Isten akaratából valónak (1Pt 4,19). A szenvedés idején is a jót kell cselekedni (1Pt 3,17). Dávid teljesítette Isten akaratát, és annak megfelelően szolgált (ApCsel 13,22; 13,36).
Pál Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola (1Kor 1,1; 2Kor 1,1; Ef 1,1; Kol 1,1; 2Tim 1,1). Isten arra választotta ki, hogy megismerje Isten akaratát (ApCsel 22,14) és ő nem vonakodott attól, hogy ezt az akaratot hirdesse (ApCsel 20,27). Dolgaiban - főleg útiterveiben - Isten akaratára hagyatkozik (ApCsel 18,21; 21,14; Róm 1,10; 15,32; 1Kor 4,19; 16,12). Ez a gondolat jelenik meg Jak 4,15-ben is.
SzCs
