Jakab levele

Teljes szövegű keresés

Jakab levele A »Katolikus levelek« csoportjához tartozó irat.
A levél tartalma egy rövid bevezető mondat után (Jak 1,1) tizenkét egységben veti fel az ősegyház számára az 1. szd. vége felé időszerűvé lett kérdéseket. A következő egységekre tagolódik: 1,2-18 A kísértések gyökere, és haszna (1); 1,19-27 Isten igéjének ne csak hallgatója, hanem megtartója legyen a gyülekezet (2); 2,1-3 A személyválogatástól való óvás, irgalmasságra indító buzdítás (3); 2,14-26 A hit tettekben nyilvánul meg Ábrahám, és Ráháb példája szerint (4); 3,1-12 Óvás a nyelv bűneitől (5); 3,13-18 A földi és a mennyei bölcsesség (6); 4,1­10 A viszály és harc eredete, a békesség és tisztaság forrása (7); 4,11-12 Óvás a rágalmazástól és ítélgetéstől (8); 4,13-17 A tervezés úgy történjék, hogy Isten ne maradjon ki a számításainkból, se a jó cselekvése (9); 5,1-6 A gazdagok bűne és ítélete (10); 5,7-12 Türelemre buzdító intés, tekintettel az Úr eljövetelére (11); 5,13-20 Imádságra szóló buzdítás, a tévelygők iránti felelősség jelentősége (12).
A levél helyzete az egyházban
A legrégebbi kánon-jegyzékekből hiányzik, így a Muratori-töredékből, és a Vetus Latina legfőbb dokumentumaiból. Nem idézi Tertullianus, Cyprianus, Irenaeus és Hippolytus sem. Az első biztos adat Palesztinából és Egyiptomból való a levélre vonatkozóan Kr. u. 200 után a pszeudonim 2Kel-ben, és a 20. sz. papirusztöredékben. Eusebius a levél szerzőjének Jakabot, az Úr testvérét tartja, de megemlíti, hogy a szerzőség kérdésében bizonytalanság van. Szíriában sokáig nem ismerik el, végül az 5. szd.-ban válik elismertté. A g. egyházban a laodiceai zsinat (360), és Athanasius után elismert irattá válik. NY-on a 4. szd.-ban jelentkeznek használatának nyomai. Hieronymus felveszi a V-ba, irataiban is idézi. A humanista Erasmus kételkedéssel fogadja, az apostoli súlyt, méltóságot, továbbá a hebraizmust hiányolja nyelvéből. Luther csekélyebb értékűnek tartja, mint a Róm. Gal levelet, nem találja alkalmas eszköznek a hit általi megigazulás teológiai tételének védelmezésére. Kálvin pozitívan értékeli. A 19. szd.-tól kezdve történeti-kritikai indítékok alapján vonták kétségbe hitelességét. Újabban viszont sokan arra mutatnak rá, hogy a levél anyaga közeli kapcsolatban van az ev-i tradícióval, elsősorban Jézus szavainak hagyományanyagával, különösen a Hegyi Beszédben olvasható mondatokkal.
A levél irodalmi sajátosságai
A levél voltaképpen levél formájú értekezés, amely egy széles olvasótábornak szól, s az ún. parainetikus irodalom soraiba tartozik. Jóllehet Krisztus neve csak két helyen fordul elő a levélben, a tartalmi rokonság feltűnő Jézusnak a syn anyagban található szavaival. Kapcsolatban van a páli irodalom darabjaival is. A levél hitről való tanítása nem Pál, hanem a páli tanítás eltorzított formája ellen harcol. Az ősegyház mindkét nagy tanítója Ábrahám példájára hivatkozik a maga teológiai álláspontjának illusztrálására (Jak 2,21-23 vö. Róm 4). Komoly érintkezést mutat 1Pt-vel. A levél stílusa választékos, gyakoriak benne a hellénista diatribé stílusára emlékeztető, párbeszédes formában előadott részletek (2,18; 5,13).
A levél szerzője
Jakab néven említi magát a címiratban. Az ÚSZ-ben öt személy (ld. JAKAB) szerepel e néven, viszont Jakab, az Úr testvére az egyedüli, aki számításba jöhet a levél szerzőjeként, aki némelyek szerint egy hellénista zsidóval fogalmaztatta meg levelét.
A levél keletkezési helye bizonytalan. Origenész talált rá Cézáreában, és onnan vitte magával Alexandriába, addig csak közvetlen környezetében volt ismert.
A levél keletkezési ideje nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
LSK

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages