Jákób

Teljes szövegű keresés

Jákób 1. Izsák és Rebeka fia, Ábrahám unokája, Ézsau ikertestvére, Izráel tizenkét törzsének az ősatyja. Neve a h. ckb gyökből származik, aminek igei jelentése: megcsalni, becsapni, a belőle képzett főnév jelentése (cákéb): sarok. Születésekor belekapaszkodott bátyja sarkába, ezért nevezték el Jákóbnak, azaz csalónak. Istentől később az Izráel nevet kapta (1Móz 32,29). Mindkét név a választott nép nevévé lett.
Élettörténete
Jákóbot bántotta, hogy nem ő lett az elsőszülött. Ezért csellel megszerezte előbb az elsőszülöttségi jogot (1Móz 25,27kk), majd az elsőszülöttségi áldást (1Móz 27,1kk). Ézsau haragja elől nagybátyjához, Lábánhoz menekül HÁránba. Útja kezdetén álmot látott: egy létra volt a földre állítva, amelynek teteje az égig ért. A létrán Isten angyalai jártak fel és le, fönt pedig az Úr állott. Az Úr kijelentette magát Jákóbnak: az Ábrahámnak és Izsáknak adott ígéret hordozójává tette, és megígérte, hogy vele lesz, megőrzi és visszahozza. Jákób reggel felállította a követ, ami éjjel a feje alatt volt, megkente olajjal. A helyet elnevezte Bételnek (Isten háza), s fogadalmat tett: ha beteljesednek mindazok, amiket az Isten mondott, akkor az Úr lesz az ő Istene, a kő, amit felállított, Isten háza lesz, s mindabból, amit Istentől kap, tizedet ad. Így Jákób most már nem csak Izsák áldásával, hanem Isten ígéretével folytatja útját (1Móz 28).
Háránban Jákób egy kútnál találkozott Ráhellel, Lábán kisebbik lányával, aki apja juhait legeltette. Jákób megitatta a juhokat, s felfedte Ráhelnek kilétét. A lány hazaszaladt, s elmondott mindent apjának. Lábán örömmel fogadta Jákóbot. Egy hónap elteltével Lábán megkérdezte tőle, milyen bért kíván munkájáért. Jákób Ráhel kezét kérte, s hétévi szolgálatot ajánlott fel érte. Lábán azonban csellel Leát, idősebb lányát, adta Jákóbnak, s csak újabb hétévi szolgálatért adta neki Ráhelt is, úgyhogy a lakodalmat egy héttel a Leáé után megtartották. (1Móz 29). Jákób teljes szívvel Ráhelt szerette, és hozzá ragaszkodott. Az Úr meglátta Lea megvetett állapotát, megnyitotta méhét, s fiúgyermekekkel ajándékozta meg. Ráhel viszont meddő maradt, ezért feleségül adta Jákóbhoz szolgálóját, Bilhát, aki két fiút szült. Mikor Lea látta, hogy egy ideje már nem szül, ő is feleségül adta Jákóbhoz szolgálóját, Zilpát, aki szintén két fiút szült. Később Lea még két fiút és egy lányt szült. Isten megemlékezett Ráhelről is, meghallgatta, és fiúgyermekkel ajándékozta meg. Így Jákóbnak tizenegy fia és két lánya született Háránban (1Móz 29,30).
Ezek után Jákób haza akart térni apjához. Lábán azonban rábeszélte, hogy maradjon, mivel látta, hogy Isten megáldotta őt Jákób miatt. Jákób hajlandó volt maradni, de csak azzal a feltétellel, hogy pontosan megállapodnak bérében. Lábán kész volt teljesíteni Jákób kívánságát, aki szolgálata jutalmául, Isten tanácsára (1Móz 31,11kk), a pettyes, tarka, fekete juhokat és bárányokat kérte. Jákób azonban maga is igyekezett pásztori mesterkedéssel a maga javára fordítani a dolgokat úgy, hogy a vályúkba csíkozott vesszőket rakott. Ily módon igen meggazdagodott (1Móz 30,25kk).
Mindezt Lábán és fiai nem nézték jó szemmel. Ekkor Isten azt a parancsot adta Jákóbnak, hogy térjen vissza atyái földjére, s megígérte, hogy vele lesz. Ráhel és Lea kész volt követni Jákóbot Kánaánba. Most adtak hangot sérelmüknek, hogy atyjuk eladta őket Jákóbnak, s a vételárat elköltötte. Jákób tehát családjával és minden szerzeményével elindult apjához. Átkelt a Folyamon, és a Gileád-hegység felé vette útját. Itt érte utol Lábán, aki üldözőbe vette. Isten azonban álomban figyelmeztette Lábánt, hogy semmi rosszat ne tegyen Jákóbbal. Ezért aztán csak azt vetette Jákób szemére, hogy búcsú nélkül hagyta el, és ellopta a házi istenét. Jákób nem tudott arról, hogy Ráhel magához vette a házibálványt. Ezért azt mondta Lábánnak, hogy vizsgálja át mindenét, s akinél megtalálja, az ne maradjon életben (vö. 1Móz 35,16kk). Ráhel ügyeskedése miatt Lábán nem találta meg a házibálványt, megszégyenült, s Jákób szemére hányta mindazt a sok igazságtalanságot, amit vele szemben elkövetett. Végül kibékültek, és szövetséget kötöttek (1Móz 31).
A szövetségkötés után Lábán hazatért, Jákób is elindult. Útközben találkozott Isten angyalaival, s elnevezte azt a helyet Mahanaimnak (1Móz 32,2k). Ezután követeket küldött Ézsauhoz, hogy megnyerje jóindulatát. A követek azzal a hírrel tértek vissza, hogy Ézsau négyszáz fegyveressel közeledik. Jákób nagyon megrémült. Élete nagy fordulópontjához érkezett, ahol szembe kellett néznie a múlttal, s teljesen reménytelennek látszott a jövő. Két részre osztotta népét és mindenét, azzal a céllal, hogy ha Ézsau az egyiket megtámadja, a másik elmenekülhessen. Istenhez fordult buzgó imádsággal, megvallotta bűneit, félelmét, s emlékeztette Istent ígéretére (1Móz 32,10kk). Ezután sok ajándékot indított útnak, hogy megengesztelje Ézsaut, s még azon az éjszakán mindenét átküldte a Jabbókon. Egyedül maradva Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig. Mikor a Valaki látta, hogy nem bír vele, megütötte csípője forgócsontját és kificamította. Jákób állhatatos volt a tusakodásban, nem bocsátotta el a Valakit, míg meg nem áldotta. Ez az éjszaka volt Jákób életének nagy fordulópontja: más emberré, új emberré lett. A Valaki új nevet adott neki: Izráelnek nevezte el, mert küzdött Istennel, emberekkel, és győzött. Megkapta a kért áldást is (1Móz 32,23kk). Ezzel az áldással indult el másnap Ézsau felé - és a testvérek sírva borultak egymás nyakába. A kibékülés után Ézsau elment Széírbe, Jákób pedig Sikem felé vette útját. Sikem előtt tábort ütött. A mezőt megvette Hamórnak, Sikem apjának a fiaitól száz pénzért. Oltárt épített az Úrnak, amit így nevezett el: Erős Izráel Istene (1Móz 33,20). Ez a sikemi megállás azonban súlyos következményekkel járt. Sikem erőszakot követett el Jákób leányán, Dinán. Simeon és Lévi, Dina két bátyja, bosszúból lemészárolta a sikemi férfiakat, a nőket, gyermekeket foglyul ejtette, a várost kifosztotta (1Móz 34).
Isten ezután azt a parancsot adta Jákóbnak, hogy menjen Bételbe, ott telepedjen le, és ott építsen oltárt. Elindulás előtt Jákób összeszedte a bálványokat, és elásta egy cserfa alatt. Bételbe érve oltárt épített az Úrnak. Az Úr ismét megjelent neki. Megerősítette ígéretét s a Jabbóknál adott új nevet (1Móz 35,9kk).
Bételből elindulva már közeledtek Efratához, amikor Ráhelt utolérték a szülési fájdalmak. Ráhel fiút szült, de belehalt a szülésbe. Fiát haldokolva Benóninak nevezte el, Jákób pedig Benjáminnak. Ráhelt az Efratába vezető út mellett temették el (1Móz 35,16kk). Továbbmenve eljutott apjához Hebrónba, aki ezután hamarosan meghalt.
Élete végén sok szomorúság érte József miatt, aki testvérei irigységéből Egyiptomba került rabszolgának. Jákób csak akkor tudta meg, hogy József él, amikor nagy éhség támadt, s magához hívta Egyiptomba, ahol akkor ő már a fáraó főembere volt. Isten megígérte neki, hogy vele lesz Egyiptomban is, utódait visszahozza a megígért földre (1Móz 46,1kk). A fáraó Gósen földjét adta Jákóbnak és családjának. Halála előtt megáldotta és fiaivá fogadta József két fiát, Efraimot és Manassét. Megáldotta tizenkét fiát is. A kiemelt áldást nem az elsőszülött Rúben, hanem Júda kapta (1Móz 49,10kk). Száznegyvenhét éves korában halt meg, a makpélai mezőn lévő barlangba temették el őseihez (1Móz 49,29kk).
Jákób fiai: Rúben, Simeon, Lévi, Júda (Leától); Dán, Naftáli (Bilhától, Ráhel szolgálójától); Gád, Ásér (Zilpától, Lea szolgálójától); Issakár, Zebulon (Leától); József, Benjámin (Ráheltől). Egyiptomban fiává fogadta József két fiát, Efraimot és Manassét. Ezektől származott Izráel tizenkét törzse. A B csak egy lányt említ név szerint, Dinát, de az 1Móz 46,7 szerint Jákóbnak több lánya is volt.
Jákób Isten üdvtervében
Azzal, hogy Jákób megszerezte az elsőszülöttségi jogot és áldást, az Ábrahámnak adott ígéret benne folytatódott. Annak az eredete, hogy ez így történt, Isten kiválasztó kegyelmében van, aki Jákóbot szerette, Ézsaut gyűlölte (Mal 1,2k), amikor még meg sem születtek (Róm 9,11kk). Amikor belép Isten üdvtervébe, ravasz, álnok, csaló, erőszakos, célja elérése érdekében semmitől sem riad vissza. Isten benne mutatta meg, hogy terve megvalósulása útján magának az embernek is át kell változnia. Sorra szenvedi el azokat a szenvedéseket, amiket ő másoknak okozott. Végül is nem azért lett Izráel ősatyjává, mert ravaszul megszerezte az elsőszülöttséget, hanem azért, mert küzdött az angyallal, és sírva könyörgött neki (Hós 12,5). Ez az, amiben utódai sokszor nem tudják őt követni (Mal 3,6), mint Ábrahámot sem hitében és engedelmességében. Isten tervében, Isten kezében az embernek újjá kell születnie, más nevet, új nevet kell kapnia. Így lett a messiási titok és ígéret hordozójává, akiből csillag származott (4Móz 24,17; Jel 22,16), aki Júdát áldva Júda oroszlánját látta, aki győzni és uralkodni fog örökké (1Móz 49,9kk; Jel 5,5). Ezért várhatta a halálban is Isten szabadítását (1Móz 49,18), s ül a hit hőseként (Zsid 11,21) Ábrahámmal, Izsákkal együtt az üdv asztalánál (Mt 8,11).
2. Mt 1,16 szerint Jákób fia volt József, Jézus anyjának férje.
NA

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages