Jórám
Jórám H. jórám vagy jöhórám. Jelentése: »Jahve magas«.
1. Júda királya (Kr. e. 848-841). Felesége ATALJÁ, a rossz emlékű izráeli királynak, Ahábnak a lánya; Jórám is azt tette, amit rossznak tartott az Úr. Az ő idejében pártolt el Edóm Júdától. Jórám megpróbálta megakadályozni az elszakadást, de Cáírban éjjel körülkerítették táborát az edómiak és csak alig tudta kivágni magát. Ugyanekkor pártolt el Libná is (2Kir 8,16-24). A 2Krón 21 ezt sok mindennel kiegészíti. Trónraléptekor legyilkoltatja testvéreit, sőt néhány izráeli vezető embert is - úgy látszik, elégedetlenek voltak vele. Eljutott hozzá Illés próféta írása, amely bűnei miatt súlyos betegséget jövendöl neki. Ez be is következett és amikor szörnyű kínok között meghalt, a nép nem gyújtott olyan tüzet a tiszteletére, amilyet őseinek szokott. A filiszteusok és arabok betörtek az országba, kirabolták a királyi palotát, elhurcolták fiait és feleségeit is.
2. Izráel királya (Kr. e. 852-841), Aháb fia, a júdai Jórámnak tehát sógora. Gyermektelenül elhalt bátyja, Ahazjá után lett király, a 2Kir 1,17 szerint a júdai Jórám 2., a 2Kir 3,1 szerint Jósafát 18. évében. Az itt megadott 12 éves uralkodás épp hogy befér 853 - amikor még Áháb uralkodott - és 841 közé, amikor már Jéhú volt a király (ld. KRONOLÓGIA). Ezt a két évszámot B-án kívüli adatok erősítik meg.
Aháb halála után Móáb, Izráel addigi adófizetője elpártolt. Jórám megpróbálta fegyverrel engedelmességre kényszeríteni Móábot. Jósáfát júdai király támogatásával D-ről, Edóm felől támadtak, edómi segédcsapatok támogatásával (a 3,9-ben említett király csak Jósáfát által kinevezett királyi helytartó lehetett, mert az 1Kir 22,48 szerint ekkor Edómnak nem volt királya, csak később választottak, 2Kir 8,20). A hadsereg először eltéved a pusztában, majd megérkezik az Elizeus által megjövendölt isteni segítség. Végigpusztítják az országot, Móáb királyát körülzárják Kír-Haresetben. Ő megpróbál kitörni, de nem sikerül. Valószínűleg nem Edóm, hanem Arám királya felé próbál menekülni. A kettő között a h. szövegben egyetlen könnyen összetéveszthető betű - d vagy r - a különbség. Arám a 2Kir 5,2; 6,8kk szerint ui. ellenségeskedésben volt Izráellel, ésszerű, hogy oda akar meneküIni.
A sikertelen kitörési kísérlet után Móáb kirárlya a várfalon feláldozta a fiát. Ennek hatására Izráel elvonult (2Kir 3). A győztes hadjárat ellenére Móáb elpártolása sikerült (vö. 2Kir 1,1; MÉSA, MÉSA OSZLOP).
Jórám megítélése kettős: rossz volt, de nem annyira, mint az apja, mert eltávolította Baal szent oszlopát, melyet az készíttetett (2Kir 3,2). Ő lehet az ELIZEUS-történetekben szereplő, meg nem nevezett, izráeli király. Az arámok elleni egyik háborúban megsebesült (2Kir 8,28kk). Ekkor vetett véget uralmának és életének Jéhú pártütése (2Kir 9).
Midkét Jórám az asszírok fenyegető közeledésének idején uralkodott. 853-ban Aháb szövetségeseivel a karkári csatában még feltartja az asszír előrenyomulást, 841-ben Jéhú adót fizet nekik. Ez is hozzájárulhatott csatlósaik mozgolódásaihoz, sikereihez. Izráelt még az arámokkal való állandó villongás is gyöngítette.
3. Tóinak, Hamát királyának a fia. Apja Dávid királyhoz küldi köszöntéssel és ajándékokkal (2Sám 8,9k). A párhuzamos helyen (1Krón 18,10) neve Hadórám, melynek jelentése: Hadád magas. Ez lehet az eredeti, mert a hamátiak nem Jahvét, hanem Hadádot imádták.
CP
