Jordán

Teljes szövegű keresés

Jordán H. jardén; g. Iordanész. Egyiptomi iratok már a 19. dinasztia idején is említik (Kr. e. 13. szd.) ja-ar-du-na néven. A név kánaáni formája jardón, arám formája jardén. A név jól illik a folyóra, ui. a járad ige jelentése: leszáll, süllyed. Egyesek árja eredetű összetett szónak tartják a Jordán nevet: jór = év (vö. Jahr, year) és don = folyó (vö. Don, Donau = Duna). Eszerint a Jordán név jelentése évelő (ti. állandó vizű) folyó. Mai arab neve el-urdunu és es-serica az itatóhely.
A Jordán folyó medrét a föld kérgén keletkező hasadás hozta létre. A mélyedés tovább húzódik D felé: a Holt-tengertől D-re terül el az Araba-sivatag, ettől D-re a Vörös-tenger, majd a nagy afrikai mélyedés.
A Jordán Palesztina É-i részén, a hófödte Hermón-hegy lejtőjén ered, három bővizű forrásból. Egyik a hegy NY-i lejtőjén levő el-hasbani; ez a tengerszint felett 520 m magasan van. Másik a hegy D-i lejtőjénél (tell-el kadi-nál, az ÓSZ-i Dánnál) a tengerszint felett 154 m magasan levő nahr-elleddán; harmadik a Szíria területéről érkező nahr banjasz. Ez a leghíresebb. A tenger szintje felett 330 m magasan, mészkősziklák közül zúgva tör elő a bővizű forrás (Zsolt 42,7k). Ezt a természeti jelenséget a régi kor embere csodának tartotta. A föníciaiak itt tisztelték Baalt, a g.-ök pedig Pánt. Az ő nevéről nevezték el a szomszédos várost Paneasznak. Nagy Heródes híres templomot építtetett itt, fia pedig, Heródes Philipposz negyedes fejedelem a császár tiszteletére újjáépíttette a várost, és Cézárea Filippinek nevezte el.
A három forrás egyesülése után a Jordán egy termékeny síkságon folyik keresztül, majd a Húle-tóhoz érkezik. Ez a név nem található meg a B-ban; egyesek a Józs 11,5.7-ben említett Méróm vizével azonosították. A Húle-tó kb. 5 km hosszú és 3 km széles, vize 3-5 m mély. Partja mellett mocsarak voltak. Itt nád, sás és magas fű termett; vaddisznók, sakálok, hiénák és vízimadarak tanyáztak. A Húle-tó vidéke ellátta Palesztinát papirusznáddal. De egészségtelen vidék volt, ahol gyakori volt a malária. Valószínűleg ebben szenvedett Péter anyósa is (Mt 8,14k; 1,30k; Lk 4,38k). A mai Izráel a mocsarakat lecsapolta.
A Húle-tótól a Genezáreti-tóig 210 métert süllyed a Jordán. A tó más nevei: Kinneret, Galileai-tenger, Tibériás-tenger. A Húle-tó felszíne 2 m-rel a tenger szintje felett, a Genezáreti-tó felszíne 208 m-rel a tenger szintje alatt van. A két tó közti távolság mindössze 16 km. A Genezáreti-tó hossza É-D-i irányban 21 km, szélessége K-NY-i irányban 12 km, legmélyebb pontja 44 m. Vize tiszta, édes, és mindmáig bővölködik halban. A tó két oldalán meleg vizű források vannak; ezeknek gyógyító erőt tulajdonítottak. Mivel a tavat hegyek veszik körül, szinte katlanban van. Megreked benne a meleg, nem ritka az 50 fokos hőség. De az esti hűvös tengeri szelek könnyen vihart okozhatnak (Mt 8,23-27; 14,24-33).
A Genezáreti-tótól légvonalban 110 km-re D-re van a Holt-tenger. Ezen a szakaszon a Jordán sokat kanyarog, emiatt a tényleges távolságnak kb. háromszorosát teszi meg. Szintje további 188 métert süllyed, úgyhogy mire a Holt-tengerhez ér, a tenger szintje alatt 396 m mélyen van a víz felszíne. K-ről két bővizű folyó táplálja: a Jarmuk és a Jabbók; a kettő között még 9 kisebb folyó van. NY-ról a nahal haród folyik a Jordánba (arab neve nahr dzsalud). A Jordán a Genezáreti-tótól D-re levő 40 km hosszú szakaszon bővizű. Partja nem magas. Vize számos kisebb tavat táplál, melyekben halat tenyésztenek. Erre a vidékre ráillenek 1Móz 13,10 szavai: Bővizű föld…, olyan, mint az Úr kertje.
Az ettől D-re levő 70 km hosszú szakaszon a Jordán völgye mélyebb és szűkebb, két oldalán meredek és sivár partokkal. Itt már nincsenek gázlók; az É-i részen még kb. 60 gázló van. A Jordán alsó folyásánál, a Jabbók folyótól D-re terül el az ún. Kikkár. A szó jelentése: kör; a magyar fordításban »környék« a neve. Itt ui. a Jordán medre majdnem olyan széles, mint amilyen hosszú. A part két oldalán tágas teraszok vannak. Arab nevük el-Ghor = a lapály. Innen meredeken lejt a vízmosások által szeszélyes formájú ún. kattára (= dombvidék) a part közvetlen közelébe. Ezt a vidéket nevezi a B a Jordán büszkeségének, gö'ón hajjardén-nak; arab neve ez-Zór (= a liget). Az ÚF-ban ez a »Jordán sűrűje« (Jer 12,5). Itt fűzfa, nyárfa, tamariszkusz és bozót található. A B-i időben még oroszlánok is tanyáztak itt (1Sám 17,34; Jer 49,19; 50,44; Zak 11,3). A Zór kb. 50 m-rel alacsonyabban fekszik, mint a Gór. A Zór terméketlen és lakatlan, a Gór művelhető.
A Holt-tenger 78 km hosszú. Legnagyobb szélessége 18 km, legmélyebb része 400 m, vizének szintje 396 m a tenger szintje alatt. A Jordán szintje tehát a legmagasabban fekvő forrástól a Holt-tengerig légvonalban 220 km-es távolságon 916 métert süllyed. Ez az egész földön egyedülálló jelenség éppen úgy, mint maga a Holt-tenger, mely a Föld legmélyebben fekvő tava. DK-i részén van egy félsziget, az ún. Lisán (= nyelv). Nevei: Sós-tenger, a Puszta tengere és K-i tenger, arabul bahr lut = Lót tava (1Móz 19,23-29) alapján. A víz 25% sót tartalmaz. A magas sótartalom miatt a Holt-tengerben nincsenek élőlények és vízi növények. A Jordán maga is visz sót a Holt-tengerbe; a Holt-tengernek nincs kivezető nyílása. Az a napi 6 millió köbméter víz, amely a Holt-tengerbe folyik, mind elpárolog. Ehhez járul a Jordán két K-i mellékfolyójának, az Arnónnak és a Zerednek a vize is. Jól illik erre Préd 1,7 mondása: »Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg«.
A Holt-tenger környéke gyéren lakott, rosszul termő vidék. Legfeljebb az oázisok mellett kedvezőbbek a körülmények. Ilyenek Én-Gedi és Én-Eglaim (Ez 47,10). A B-i hagyomány tud arról, hogy hajdan virágzó városok voltak itt (1Móz 14,2.8; 19,24-28). Ezen a vidéken élt a qumráni gyülekezet is.
KP

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages