Kert

Teljes szövegű keresés

Kert Művelés céljára bekerített terület (h. gan, ganná, ginná, paradész, karmel, g. paradeiosz, keposz). A kerítés lehetett élősövény, sövény, kő stb. (Ld. KERÍTÉS)
A kertek létesítése, művelése már Mezopotámia és Egyiptom ősi kultúrájában ismeretes volt. Az 5Móz 11,10 szerint Palesztinában is foglalkoztak kertek művelésével. A B beszél zöldséges kertekről (5Móz 11,10), veteményes kertekről (2Kir 9,26; Lk 13,19), szőlőskertekről (Ézs 5,1kk; 10,10; Ám 4,9), dió-, füge-, olajfakertekről, (2Kir 21,18; Énekek 6,11; Jer 29,5.28; Ám 4,9; Jn 18,1.26). Olykor temetés céljára is használták (Jn 19,41). A kertek öntözését valahogyan meg kellett oldani, ezért, ahol lehetett, víz közelében létesítették. A kertek és a kerítések állandó, szorgalmas gondozást igényeltek. A lusta ember kertjét felverte a gaz, kerítése összeomlott (Péld 24,31). A királyok palotáit, s rendszerint a templomokat is, kertek vették körül (2Kir 21,26k; Eszt 1,5; 7,7k). A függőkerteket lépcsőzetesen emelkedő teraszokon, töltéseken építették. Szemiramisz asszír királynő (Kr. e. 800 körül) függőkertjét az ókor hét csodája egyikeként emlegették. Híres volt Nebukadneccar függőkertje is, ami romokban maradt ránk.
A kerteknek fontos szerepük volt több ókori kultuszban. A templomkertek olykor mitologikus elképzeléseket fejeztek ki, a kertekben, ligetekben szent paráznasággal egybekapcsolódó kultuszok folytak. Ezek súlyos kísértéseket jelentettek Izráelnek, és sokszor okozták bukását (Ézs 1,29; 65,3; 66,17; vö. Hós 4,12k; Ez 20,28).
A próféciákban gyakran szerepel jelképes értelemben. Izráel Isten szőlőskertje (Ézs 5,1kk; Zsolt 80,9kk), ha bűnei miatt Isten ítélete utoléri, olyan lesz, mint az elpusztított kert (Ézs 5,5kk; Zsolt 80,13k), s amikor Isten megkönyörül rajta, akkor olyan lesz, mint a megöntözött kert (Ézs 51,3; 58,11; Jer 31,12). Az Énekekben a vőlegény bezárt kerthez hasonlítja menyasszonyát (4,12), gyümölcsei a szerelem gyönyörűségei (4,13.16; 5,1).
A B-i tudósítás szerint az első kertet Isten teremtette az embernek, s rábízta, hogy művelje és őrizze (1Móz 2,8.15). Ez a kert az Isten mennyei kertjének a mása, árnyképe (a szent sátorhoz hasonlóan), mindkettő közepén ott van az élet fája (1Móz 2,9; Jel 2,7). A perzsa eredetű paradész g. megfelelője, a paradeiszosz, az ÚSZ-ben csak Isten mennyei kertjét jelöli (Lk 23,43; 2Kor 12,4; Jel 2,7). Az ember a földi édenkertből a bűn miatt kiűzetett, de a mennyei Jézus áldozata s a benne való hit által megnyílt előtte.
NA

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages