Kérügma
Kérügma A g. szó jelentése: üzenet, hirdetés, igehirdetés (prédikáció). Ilyen értelemben említi a B Jónás beszédeit (Mt 12,41); illetve az ősegyház igehirdetési tevékenységét (1Kor 1,21; 15,14).
Ugyanakkor azonban sokszor nem egyszerűen verbális bizonyságtételt fejez ki, hanem mindazt, ami az igehirdetés közben és által a Szentlélek munkája nyomán történik: a Róm 16,25 az eredetiben így hangzik: »az én evangéliumom és Jézus Krisztus kérügmája szerint«. Az 1Kor 2,4 szerint Pál igehirdetése nem csupán beszédben állt; a 2Tim 4,17 és Tit 1,3 szintén az igehirdetés bővebb jelentését hordozza.
A szó korunk teológiai gondolkozásában még súlyosabb szerepet kapott, amennyiben az ÚSZ szövegeit sokan úgy értelmezik, mint az ősegyház igehirdetését, bizonyságtételét, így a szövegek történeti forrásként való kutatását csak ezzel a feltétellel lehet érvényesíteni. Egy korábbi túlzó álláspont szerint szembeállították a kettőt: vagy történeti dokumentum, vagy kérügma. A mai álláspontunk: a kérügma hordozza a történetet, abból született, és azt dokumentálja, bár nem történeti tudósítás. (Ld. még IGEHIRDETÉS)
