Kétségbeesés
Kétségbeesés Reményét vesztett, kiutat nem látó és ezért elkeseredett lelkiállapotban lévő ember helyzete. A B szerint a kétségbeesésnek többféle oka és fajtája van. Külső megnyilvánulása a fejre kulcsolt kéz (2Sám 13,19).
Anna gyermektelensége miatt van elkeseredve (1Sám 1,8), Jób azért, mert Isten útjait nem látja tisztán (Jób 6,26). A bálványistenek utáni hiábavaló futkározás a betegséggel határos kétségbeesésbe sodorhatja az embert (Ézs 57,10; Jer 2,25; 18,12). Ugyanez az eredménye a földi kincs utáni szaladgálásnak is (Préd 2,20). A valamitől vagy valakitől való félelem a kétségbeesésig fokozódhat (1Móz 42,28; 1Sám 17,32; 2Sám 17,10; Zsolt 22,15). Áház szíve úgy reszketett, mint az erdő fái a szélben, amikor meghallotta, hogy háborút indítanak ellene (Ézs 7,2.4). Hasonló érzéseket vált ki az Úr napjának közeledése a bűnösök között (Ézs 13,7; 19,1). A hívőt a bűn terhe ejti kétségbe (Zsolt 38,7kk). A kétségbeesés néha az öngyilkosságig fokozódhat (1Sám 31,3k: Saul; 2Sám 17,23: Ahitófel; Mt 27,4: Júdás). Illés és Jónás az Úr harcaiban megfáradva kéri Istent, hogy vegye el az életét (1Kir 19,4kk; Jón 4,3).
Gondosan meg kell különböztetni a kétségeskedést a súlyos állapotú kétségbeeséstől (2Kor 4,8; vö. 2Kor 1,8k), az Isten szerint való szomorúságot a világ szerinti szomorúságtól (2Kor 7,9kk).
