Közmondás
Közmondás Műfaj tekintetében a bölcsességirodalomhoz tartozik. A dolog természeténél fogva szóbeli formában terjed; majd csak később foglalták írásba, akkor sem valamennyit. A közmondás a természet és az ember, az emberi társadalom életéből megfigyelt szabályokat fogalmazza meg. Eredetileg világi műfaj: az egymással találkozó emberek körében él, akik így mutatják meg bölcsességüket. Nemcsak Izráelben ismerős, hanem az ókori Kelet többi népeinél is. Általános emberi igazságot fejez ki pl. 1Sám 24,14: gonoszoktól gonoszság ered; hasonló Ézs 3,11: Jaj a gonosznak! Rossz dolga lesz, mert keze munkája szerint bánnak vele. A közmondás sokszor akkor is az emberekre vonatkozik, ha a természet világából való igazságot fejez ki, pl. Jer 23,28: mi köze a szalmának a tiszta búzához? Mindenki tudta, hogy Jeremiás az igaz és a hamis prófétát állítja szembe egymással. A B-ban Istennel kapcsolatos igazságokat fejez ki a közmondás, akár a kishitű ember lázadását: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle (Jer 31,29; Ez 18,2); akár az igaz ember hittapasztalatát és hitvallását (1Sám 16,7; Péld 10,6.11). (Ld. még MŰFAJOK; FORMATÖRTÉNET)
