Kronológia

Teljes szövegű keresés

Kronológia
Az ÓSZ nem ad abszolút kronológiát a benne foglalt eseményekről. Nem tudjuk az ÓSZ alapján biztosan meghatározni, hogy a mi időszámításunkkal mérve (Kr. e. – Kr. u.) hányban történt egy bibliai esemény. Ugyanakkor az ÓSZ ad egy relatív kronológiát: pl. Izráel és Júda megosztott királyságának időrendjéről. Időrendi táblázatot csak Ábrahámtól kezdhetünk el. A MSZ és a LXX szövege Saul királyságáig így is évszázadokkal eltér egymástól az időrend tekintetében. További nehézséget jelent az időpontok meghatározásában, hogy egész évnek vették egy király halálának évét is, meg az utána következőnek a trónralépési évét is, ami az összegezésnél évtöbblethez vezet.
Ezenkívül a B-i beszámolók és az archeológiai leletek is ellentmondanak részben egymásnak. Ellentmondásokat tartalmaznak továbbá az ÓSZ különbözö szövegei (fordításai). A 2Móz 12,40 szerint (MSZ; V) Izráel 430 évet töltött Egyiptomban. A LXX szövege szerint viszont Izráel gyermekei összesen tartózkodtak 430 évet Egyiptomban és Kánaánban.
Mivel az ÓSZ adatai és az archeológia eredményei és feltételezései között nem lehet egyértelműen dönteni, ezért a királyság koráig két, párhuzamos kronológiát adunk. Az azt követő kronológiai adatok is csak hozzávetőleges pontosságúak.
 
Az Egyiptomból való kivonulás korai datálása:
Kr. e. 2165–1990: Ábrahám
1875: Jákób Egyiptomba megy
1525: Mózes születése
1445: Izráel kivonulása Egyiptomból. Szövetségkötés a Sínai-hegyen
1300-as évek: Kánaán elfoglalása
Az 1300-as évektől 1025-ig: a bírák kora
Az Egyiptomból való kivonulás késői datálása:
Kr. e. 1990–1815: Ábrahám
1700: Jákób Egyiptomba megy
kb. 1350: Mózes születése
1270: Izráel kivonulása Egyiptomból. Szövetségkötés a Sínai-hegyen
kb. 1200: Kánaán elfoglalása
kb. 1200–1025: a bírák kora
Az egységes Izráel királyai:
Saul: 1025–1010
Dávid: 1010–970
Salamon: 970–931
Az északi országrész (Izráel) királyai:
I. Jeroboám: 931–910
Nádáb: 910–909
Baasá: 909–886
Élá: 886–885
Zimri: 885
Omri: 885–874
Aháb: 874–853
Illés próféta
Ahazjá: 853–852
Jórám: 852–841
Elizeus próféta
Jéhú: 841–814
Jóáház: 814–798
Jóás: 798–783
II. Jeroboám: 783–752
Ámós, Hóseás próféták
Zekarjá: 752
Sallum: 752
Menahém: 752–742
Pekahjá: 742–740
Pekah: 740–732
Hósea: 732–724
722: az északi országrész (Izráel) eleste
A déli országrész (Júda) királyai:
Roboám: 931–914
Abijjá: 914–911
Ászá: 911–870
Josafát: 870–848
Ahazjá: 841
Ataljá: 841–835
Jóás: 835–796
Amacjá: 796–791
Azarjá (Uzzijjá): 791–740
Jótám: 740–735
Ésaiás, Mikeás próféták
Aház: 735–716
Ezékiás: 716–687
Manassé: 687–642
Amón: 642–640
Jósiás: 640–609
Zofóniás, Jeremiás, Habakuk, Náhum próféták
Jóáház: 609
Jójákim: 609–598
Jójákin: 598–597
Cidkijjá: 597–587
Ezékiel próféta
587: Jeruzsálem eleste. Babiloni fogság
A babiloni fogság után:
kb. 538: Círus ediktuma
537: a második templom építésének kezdete
515: a templom építésének befejezése
Haggeus és Zakariás próféták
458 (vagy 428): Ezsdrás visszatérése Jeruzsálembe
445–433: Nehémiás Jeruzsálem helytartója
Malakiás próféta
332: Nagy Sándor meghódítja Palesztinát
320–200: Palesztina a Ptolemeidák uralma alatt
200–142: Palesztina a Szeleukidák uralma alatt
167: a Makkabeusok lázadása, a templom megszentségtelenítése
164: a templom megtisztítása és újraszentelése
A hasmoneus birodalom:
142–134: Simon népvezér és főpap (141: Simon kivívja a Szeleukidáktól való függetlenséget)
I. Hyrkanos János: 134–104
I. Arisztobulosz 104–103
Alexander Jannai: 103–76
Alexandra: 76–67
II. Hyrkanos: 67
II. Arisztobulosz: 67–63
Kr. e. 63: Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet
Palesztina Róma uralma alatt Jézus születéséig:
Antipater: 63–43
II. Hyrkanos ethnarkha: 47–40
Antigonos: 40–37
Nagy Heródes király: Kr. e. 37–4
20: A templom újjáépítésének kezdete
 
Egy ÚSZ-i kronológia felállítása legalább olyan nehéz feladat, mint az ÓSZ-ié. Az ókor történetírói nem találták fontosnak, hogy pontosan meghatározzák egy-egy esemény időpontját. Az ÚSZ-ben az egyetlen kivétel Lukács, de az ő időrendi adatai is problematikusak és magyarázatra szorulnak.
1. Jézus születése: A Lk 2,1 szerint Jézus Augustus császár uralkodása (Kr. e. 27–Kr. u. 14) idején született. Nagy Heródes volt (Kr. e. 37–Kr. e. 4) Palesztina uralkodója Jézus születésekor a Lk 1,5 szerint. A Lk 2,2 szerint Jézus akkor született, amikor Augustus népszámlálást (összeírást) rendelt el; mégpedig akkor, amikor Cirénius (Quirinius) kormányozta Szíriát. Cirénius a források szerint Kr. e. 6-tól volt legátus Szíriában. Ugyanakkor feltételezhető, hogy éppen a népszámlálásra tekintettel Szíriának két legátusa volt: így Cirénius Kr. e. 8 táján is lehetett Szíria legátusa. A Mt 2,2.9 beszámol egy csillagról, amelynek a megjelenése a napkeleti bölcseket arra indította, hogy megkeressék a »zsidók királyát, aki most született« (Mt 2,2). A csillagászok megállapították, hogy a Jupiter és a Saturnus konstellációjáról van szó (coniunctio magna), amelyik Kr. e. 7-ben történt.
A fentiek figyelembevételével Jézus valószínűleg időszámításunk előtt 7-ben született.
2. Jézus nyilvános fellépésének ideje: A Lk 3,1–2 szerint Keresztelő János Tibérius uralkodásának 15. évében kezdte el igehirdetését. Ugyanebben az évben lépett Jézus is a nyilvánosság elé. Ez az év Kr. u. 29 volt.
Jézus nyilvános működésének időtartamát illetően megoszlanak a vélemények az evangéliumokon belül is. Lehetséges variációk:
a) A syn evangéliumok (Mt, Mk, Lk) alapján az is elképzelhető, hogy Jézus csupán egy évig hirdette evangéliumát nyilvánosan.
b) Jn három olyan páskaünnepet említ expressis verbis, amelyen Jézus részt vett. Eszerint Jézus nyilvános működésének időtartama több mint 2 év.
c) A Jn 5,1-ben az evangélista nem nevez nevén egy ünnepet. Egyes tudósok ezt az ünnepet is páskaünnepnek tartják. Ha ez így van, akkor Jézus nyilvános működésének időtartama kb. három és fél év. Ez a feltételezés látszik a legvalószínűbbnek.
3. Jézus keresztre feszítésének időpontja: Az év nem ismert. A keresztre feszítés egy pénteki napon történt (syn + Jn). A syn szerint ez a pénteki nap Nisan hónap 15-e volt, Jn szerint Niszán 14-e. Bármelyik dátum volt is ez a péntek, a Kr. u. 30. vagy 33. év jöhet csak szóba Jézus kereszthalála éveként. Jézus három és féléves nyilvános működését feltételezve, valamint a Mt 27,45 holdfogyatkozását figyelembe véve valószínűbb a Kr. u. 33.
4. Az apostolok korának kronológiája: Itt is jobbára csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. A kutatók által készített kronológiák 1–3 évvel eltérnek egymástól.
A következőkben az ÚSZ-i kor legfontosabb dátumainak csupán hozzávetőlegesen pontos listáját tudjuk adni:
i. e. 7: Jézus születése
Kr. e. 4–Kr. u. 6: Arkhelaosz ethnarkha Júdeában és Samáriában
Kr. e. 4–Kr. u. 39: Heródes Antipász tetrarkha Galileában és Pereában
Kr. e. 4–Kr. u. 34: Fülöp tetrarkha Itureában és Trachonitisben (Észak-Transzjordániában)
Kr. e. kb. 8-tól: Cenzus Palesztinában Cirénius alatt
Kr. u. 6–Kr. u. 41: Júdea és Samária Szíria provinciának lesz része. Az első római prokuratura időszaka, a prokuratura fővárosa Cézárea
Kr. u. 6–15: Annás a főpap
18–36: Kajafás a főpap
26–36: Poncius Pilátus a prokurátor Júdeában
29: Keresztelő János és Jézus nyilvános fellépése
33: Jézus halála, feltámadása, mennybemenetele, a Szentlélek kitöltetése
34: István mártírhalála. Pál megtérése
41–44: I. Heródes Agrippa egész Palesztina királya
44–46: A második prokuratura (Júdea, Samária, Galilea)
46–47: Pál első missziói útja
48: Apostoli zsinat Jeruzsálemben
48–51: Pál második missziói útja
53–59: Pál harmadik missziói útja
50–90: II. Heródes Agrippa a zsidók királya (ethnarkha)
60: Pál Rómába hajózik
61–63: Pál fogoly Rómában
62: Az Úr testvére Jakab mártírhalála
64: Pál és Péter mártírhalála
66–70: Az első zsidó háború
70: Jeruzsálem pusztulása
kb. 100: János apostol halála
BT

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages