Lány
Lány 1. Héberül: bat, görögül: thügatér. Alkalmazásai az alapjelentésen kívül:
a) Gyermekek helyett a fiak és lányok kifejezés áll (1Móz 11,10kk; Ézs 49,22; 60,4).
b) Unoka (2Kir 8,26).
c) Féltestvér-unoka: apám, anyám, apád, anyád lánya - fiad lánya, lányod lánya (1Móz 20,12; 3Móz 18,9–11; 20,17).
d) Női családtagok: Hamór Dinát bátyjai lányának nevezi (1Móz 34,8). Jákóbot fiai és lányai vigasztalják (1Móz 37,35), pedig lánya csak egy volt. Valakinek a női leszármazottja (2Móz 2,1; Lk 1,5; 13,16).
e) Egy város női lakossága, egy nép nőtagjai: Ez 13,17; JSir 3,51; Lk 23,28. Ilyenkor többes szám áll.
f) Város vagy nép megszemélyesítője: Sion lánya = Jeruzsálem (Ézs 1,8; Zak 9,9), Edóm lánya, Tírusz lánya = Edóm, Tírusz (JSir 4,21k; Zsolt 45,13). Ilyenkor egyes szám áll.
g) Barátságos megszólítás (Ruth 1,13–15; 3,1.16; 2,8; Mt 9,22).
h) Életkor, tulajdonság kifejezésére: Valaki egy bizonyos számú év lánya (1Móz 17,17), valamilyen tulajdonság lánya. Elvetemült aszszony (Beliál lánya 1Sám 1,16), fejedelmi lány (Énekek 7,2).
i) Átvitt értelemben: a városhoz tartozó falvak (4Móz 21,25 stb.), fa ágai (1Móz 49,22).
2. A fiakkal együtt Isten áldása (Zsolt 144,12), az élet folytatása (Jer 29,6). Balsorsuk Isten büntetése a szülőkön (5Móz 28,41; Jer 16,1kk).
3. A családban apja fennhatósága alatt áll (4Móz 30,2–16), aki szélsőséges esetekben szabadsága (2Móz 21,7) vagy élete fölött is rendelkezik (Bír 11,30–40). Ő, vagy helyette másik férfi családtag, a CSALÁDFŐ tárgyal a HÁZASSÁGról. A király hűséges embereit azzal jutalmazhatja, hogy feleségül adja hozzájuk lányát (1Sám 17,25; 18,17kk). Ugyancsak szélsőséges esetben – melyből messzemenő következtetést nem vonhatunk le – egyébként is rendelkezett felette (Móz 19,8; Bír 19,24).
A család ugyanakkor védelmet is nyújtott (1Móz 34; 2Sám 13). Ez a védelem még a feleségül adott lányra is kiterjedt, mint erre az 1Móz 31,50-ből következtethetünk.
Családjának ugyanakkor öntudatos, jogokkal is rendelkező tagja. Rebeka vendéget hív (1Móz 24,23–25), indulásra nézve kinyilvánítja akaratát, amit elfogadnak (24,55–59). Egy hasonlatból értesülünk apa és lánya közötti bensőséges, meleg viszonyról (2Sám 12,3). Ez a hasonlat csak akkor éri el célját, ha az ilyenfajta szeretet apa és lánya között általánosan ismert volt.
4. Fiúörökös híján lányok is kaptak örökséget, így vitték tovább apjuk nevét (4Móz 27,1–11; Józs 17,3k). Úgy látszik, lányok részére való örökségadás máskor is előfordulhatott (Jób 42,15).
5. A főünnepeken való részvétel csak a férfiak számára volt kötelező (2Móz 23,17; 34,23), de az ÚR színe előtt való örvendezést a lányoknak is melegen ajánlja (5Móz 12,12.18;16,11.14). Szigorú törvény védi az otthon élő lány erkölcsét (5Móz 22,20k), de ugyanez a törvény védi jóhírét is (22,13kk). Lány születésekor kétszer annyi ideig marad tisztátalan az anya, mint fiú esetén, de az utána bemutatandó áldozat azonos (3Móz 12). Szigorúan tilos a lányt (kultuszi) prostitúcióra adni (3Móz 19,20). A pap lányát külön törvény tartja vissza az erkölcstelenségtől (3Móz 21,9). A papnak járó szent ételből csak addig ehet, amíg a pap családjának tagja (3Móz 22,12k).
6. Nagy kísértést jelentettek Izráel fiaira nézve idegen népek lányai (4Móz 25,1kk; Bír 3,6; Mal 2,11).
CP
