Latin
Latin A Római Birodalomban az ÚSZ-i korban használt egyik hivatalos nyelv a g. mellett. Mikor Palesztinát betagolták a Római Birodalomba, Júdeának, mint római procuratorságnak, is a latin lett a hivatalos nyelve. De magában Itáliában is minden művelt ember éppenúgy tudott görögül, mint latinul. Palesztinában pedig Jézus idejében a latin volt a kormányzat hivatalos nyelve, a görög a kereskedelemé, a zsidók viszont egymás között arámul beszéltek. Így érthető Jézus keresztjének latin, görög és héber felirata (Lk 23,38; Jn 19,20). Többnyelvű kereszt-felirattal másutt nem találkozunk, bár a többnyelvű feliratok egyébként nem voltak ritkák.
Palesztinában inkább csak azok tudtak latinul, akiket a törvényes, a katonai vagy a hivatali kötelességei erre kényszerítettek. Ha egy bíróságon hivatalos tárgyalás folyt, azt általában latinul végezték. Bizonyos, hogy Félix helytartó előtt Tertullusz latinul beszélt (ApCsel 24,1). Hogy az ősgyülekezet Rómában is görögül beszélt, azt a hozzájuk írt levelekből gondoljuk. A g. ÚSZ-ben több latinból kölcsönzött szóval találkozunk, pl. centurio, legio, praetorium, census, custodia, colonia, libertinus, denarius stb.
Hogy eleinte az egyházi élet nyelve még Rómában is görög volt, azt igazolja, hogy görögül írt Hermász (140 körül) és Hippolytus is (200 körül). Csak később kezdtek elterjedni az első latin bibliafordítások (pl. a Vetus Latina), majd 200 körül Tertullianus egyházatya (aki egyébként jogász volt!) tette általánossá Nyugaton a latin nyelv használatát. Végül 405-ben jelent meg Hieronymus bibliafordítása, a V, amely azóta is a hivatalos bibliafordítás a római katolikus egyházban.
BF
