Licia
Licia Tartomány Kis-Ázsia délnyugati részén, egy félszigeten. Határai: nyugaton Kária, északon Pizidia és Frígia, keleten Pamfilia, délen a Földközi-tenger. Földje jobbára hegyes, de azért nem terméketlen. Hegyei a 3000 métert is elérik. Hérodotosz görög történetíró szerint (1,173) a lakói Kréta szigetéről származtak és termileknek hívták őket. Ez a név a feliratokon is megtalálható. Homérosz szerint fontos szerepet játszottak a trójai háborúban. Lakói közt az anyajog lehetett a szokás. Bátor hegyi nép voltak és Nagy Sándorig többnyire függetlenek is voltak a saját uralkodó családjuk vezetésével. Kr. e. 546–362-ig a Perzsa Birodalomhoz tartoztak, majd Nagy Sándor hadjáratáig a káriai birodalomhoz. A Kr. e.-i 3. évszázadban a Ptolemaeusok uralták, akik az országot hellenizálták. 189-ben Rhodoszhoz tartoztak, míg aztán Kr. e. 168-ban a római senátus elismerte a szabadságukat és szövetséget kötött velük. Ezt a relatív függetlenséget aztán Kr. u. 43-ban veszítették el. Ettől kezdve Licia Pamfiliával együtt császári provincia lett. Az 1Makk 15,23 szerint zsidók is éltek Liciában.
Egyik városát, Patarát akkor említi az ApCsel könyve, amikor Pál Milétoszban elbúcsúzott az efezusi vénektől és Jeruzsálembe indulva Rhodoszon át jutott Patarába (ApCsel 21,1). Később, amikor Pált Rómába viszik, Ciprus alatt elhajózva Cilicia és Pamfilia partja mentén haladva jutottak a liciai Mirába. Itt a kikötőben talált aztán az a százados, akinek Pált Rómába kellett szállítania, egy alexandriai hajót, amelyik Itáliába ment (ApCsel 27,5k).
