Makkabeusok könyvei

Teljes szövegű keresés

Makkabeusok könyvei
1. Nevük, szerzőik, keletkezési koruk
A LXX hagyományozásában négy Makkabeusok könyve maradt ránk. A legrégebbi és legfontosabb kódexek, amelyek tartalmazzák ezeket a könyveket, a Codex Sinaiticus (1-4Makk), és a Codex Alexandrinus (2-3Makk). Mattatiás modini pap, a szeleukidák elleni szabadságharc kirobbantójának harmadik fiát, Júdást nevezték Makkabeusnak (h. makkabet, g. makkabaiosz, jelentése: kalapács, pöröly). A makkabeus melléknév később Júdás testvéreire is átment, s dicső emléküket őrzik e könyvek nevükben. A négy könyv nem folytatása egymásnak. A történetírás jellegét leginkább az 1Makk őrzi meg, s ez ölel át legnagyobb korszakot (Kr. e. 175-134, Antiokhosz Epiphanész trónra lépésétől Salamon haláláig). A 2Makk az 1Makk 1-7 anyagát adja elő részletesebben. A 3Makk-ban leírt esemény a makkabeusok kora előtt, IV. Antiokhosz Fhilopator egyiptomi király uralkodása idején (Kr. e. 221-204) játszódott. Ezt a könyvet feltehetően azért nevezték el a Makkabeusokról, mert a benne leírt eseményt a Makkabeusok kora szellemi előjátékának tekintették. A 4Makk az 1Makk-ban leírtakból merít. A könyvek szerzői ismeretlenek. Az 1Makk-t héberül írták, de hamarosan lefordították görögre, s csak görög nyelven maradt ránk. Szerzője Palesztinában, valószínűleg Jeruzsálemben élt. A könyv Kr. e. 100 körül keletkezett. A 2Makk a könyv ismeretlen szerzője adata szerint egy É-afrikai diaszpórában élő zsidó, Cirénei Jázón, ötkötetes művének a kivonata (2Makk 2,23). Görög nyelven írta. A bevezető két levelet eredetileg valószínűleg héberül írták, de csak görögül maradt ránk. Cirénei Jázón Kr. e. 2. szd. vége felé írhatta krónika jellegű művét. A 2Makk egy-két emberöltővel később, Kr. e. 60 körül keletkezett. Szerzője valószínűleg Alexandriában élt, Cirénei Jázón pedig a szíriai Antiókhiában. A 3Makk-t is görögül írta az ismeretlen szerző, aki valószínűleg Alexandriában élt. A Kr. e. I. szd. végén, de Kr. u. 70 előtt keletkezett, mivel a jeruzsálemi templom sérthetetlenségének gondolata erősen tükröződik benne. A 4Makk szerzője Alexandriában vagy Antiókhiában élt. Tekintettel arra, hogy ismeri a 2Makk-t, és belőle merít, ezért a Kr. e. 1. szd. közepe táján keletkezhetett. Vannak, akik 100-150 évvel késöbbre teszik keletkezését.
Origenész a Makkabeusok négy könyvét Kánonon kívülinek tekintette. A 393-as hippói, az 1546-os tridenti döntések az 1. és a 2. Makk-t deuterokánonikus (sugalmazott) iratoknak ismeri el. Protestáns szemlélet szerint az 1.2.3. Makk (Luther szerint az 1-2Makk) apokrif, a 4Makk pszeudepigráf irat.
2. A könyvek tartalma
a) Makkabeusok első könyve
Az 1Makk öt főrészre tagolódik:
1. Előszó (1Makk 1). Macedóniai Fülöp fia, Sándor, halálos ágyán vezérei között felosztotta birodalmát. A görög hatalom 137. esztendejében (Kr. e. 175), Szíriában Antiokhosz Epiphanész jutott hatalomra (Kr. e. 175-163). Ebben az időben sokan elhagyták az atyák hitét, mert olyanok akartak lenni, mint a népek. A király támogatta ebben őket. Jeruzsálemben testgyakorló iskolát létesítettek. Antiokhosz Epiphanész első, győztes, egyiptomi hadjáratából hazatérőben kifosztotta a templomot, vérfürdőt rendezett. Két év múlva vezére, Apolloniusz, elfoglalta Jeruzsálemet. A város külső falait leromboltatta, Dávid városát pedig (a NY-i dombot) erős várrá építtette ki, ahonnan sakkban tarthatta az izráelieket. Ezután a király rendeletet bocsátott ki, hogy egész birodalma alkosson egy népet. Az izráelieknek megtiltotta, hogy áldozzanak Istenüknek, továbbá a körülmetélést, a szombat és az ünnepek megtartását. Aki a parancsot megszegte, halállal büntették. A szent könyveket elégették, ha valakinél ilyeneket találtak, kivégezték. A külső oltár helyén felállíttatta Zeusz oltárát (Kr. e. 167. dec. 8.) Ugyanezt tették a városokban és a falvakban is. Sokan elhagyták hitüket, sokan állhatatosak maradtak.
II. Mattatiás szent háborút kezdeményez (1Makk 2). Mattatiás pap volt Jeruzsálemben, de Modinban élt. Öt fia volt: János, Simon, Júdás, Eleázár és Jónátán. Modinban a király tisztviselői őt akarták rávenni, hogy mutasson be áldozatot. Mattatiás ezt megtagadta, az árulót, aki kész volt áldozni, leütötte, a király tisztviselőjét is megölte. Ezek után fiaival és a vele rokonszenvezőkkel a hegyekbe menekült. Ezzel kezdetét vette a szabadságharc. Mivel az ellenség nem tisztelte a szombatot, ezért Mattatiás úgy rendelkezett, hogy szombaton is fegyvert kell fogni, ha megtámadják őket. Sok sikeres vállalkozást hajtottak végre. Mattatiás halálos ágyán bátorította fiait, hogy folytassák a harcot.
III. Makkabeus Júdás harcai (Kr. e. 166-161, 1Makk 3,1-9,22). Makkabeus Júdás első győzelmét Apollonius felett aratta. Ezután a szíriai sereg vezére, Szeron támadta meg hatalmas sereggel. Elcsüggedő seregét Júdás az Úr hatalmas tetteire emlékeztette, s legyőzte Szeront. Ezután Antiokhosz Liziászt bízta meg, hogy véglegesen törje össze Izráel hatalmát. Liziász a király parancsa végrehajtásával Ptolemeust, Nikánort és Gorgiászt bízta meg, s negyvenezer gyalogost és hétezer lovast bocsátott rendelkezésükre, de Júdás legyőzte őket. Ezek után maga Liziász vonult Júdás ellen hatvanezer gyalogossal és ötezer lovassal. Júdás erős hittel az Úrhoz kiáltott, és legyőzte Liziász seregét. Ezután Júdás Jeruzsálembe vonult, megtisztította és felszentelte a templomot, majd nyolcnapos ünnepet tartottak (Kr. e. 165. Kiszlev 25-től). Elhatározták, hogy a templom megtisztítását minden évben hasonlóan megünneplik. Antiokhosz Epiphanész a perzsiai hadjárat során meghalt, utóda fia, V. Antiokhosz Eupator lett. Az újabb hadjárat békekötéssel végződött: a király vallásszabadságot adott az izráelieknek. Amikor Demetriosz megszerezte a trónt, újra kiújultak a harcok. Demetriosz Nikánórt küldte el hatalmas sereggel, de Júdás legyőzte, s e győzelem napját is ünneppé tették (Kr. e. 160, Adár 13). Ezek után Júdás szövetséget kötött a rómaiakkal, de gyümölcsében nem részesült: a Beerzet melletti csatában hősi küzdelemben elesett.
IV. Jónátán, a zsidók vezére és főpapja (Kr. e. 160-142, 1 Makk 9,23-12,53). Júdás halála után nehéz idők következtek. Amvai fiai elfogták és megölték Jánost. János halála megbosszulása után Jónátán Betbassziba húzódott vissza. Bakchidesz sikertelen ostrom után békét kötött Jónátánnal. Ezt követően Jónátán ügyesen kihasználva Alexander és Demetriosz küzdelmét a térség uralmáért, egyre több előnyre, méltóságra és területre tett szert. II. Demetriosz bosszút akar állni Jónátánon elpártolása miatt, de Jónátán nagy küzdelemben legyőzte. Ezután megújítja Rómával és Spártával a szövetséget. Végül Trifón barátságot színlelve Ptolemaiszba csalja, ezer kísérőjét lemészároltatja, őt magát fogságba veti. Így Izráel újra nehéz helyzetbe került, mert a környező pogányok a vezér nélkül maradt népet el akarták törölni a föld színéről.
V. Simon főpap (Kr. e. 142-134, 1Makk 13,1-16,24). Jónátán halálhíre után Simon állt Izráel élére. Eredményesen vette fel a harcot Trifónnal. Ekkor derült ki, hogy Jónátán él. Simon megfizette a kért váltságdíjat, de Trifón mégis megölette. Simon Modinban temette el, ahol hatalmas síremléket készíttetett szülei és testvérei emlékére. Simon békét kötött II. Demetriosszal, aki minden adót és szolgáltatást elengedett. Így Kr. e. 142-ben a pogányok minden igája lekerült Izráelről. Az iratokban, szerződésekben Simon fellépésétől kezdték számlálni az éveket. Simon elfoglalta Gézert, majd Kr. e. 141-ben a jeruzsálemi várat is. János fiát megtette az egész haderő parancsnokává. Megújítja Rómával és Spártával a szövetséget. A hálás nép úgy döntött, hogy amíg hitelt érdemlő próféta nem jön, Simon (és az ő házából származó) legyen fejedelmük és főpapjuk. Egy országjárás során Simont és két fiát veje, Ptolemeusz tőrbe csalta, és meggyilkoltatta. János, Simon életben maradt fia, úrrá lett a helyzeten, s atyja helyett ő lett a főpap (Kr. e. 134-104).
b) Makkabeusok második könyve. A 2Makk tizenöt fejezetből áll, és hét részre tagolódik.
I. Levelek az egyiptomi zsidóknak (2Makk 1,1-2,18). Az első levelet Kr. e. 124-ben írták. Áldást kérnek az Egyiptomban élő testvéreikre, emlékeztetnek a Demetriosz idejében történtekre, s kérik őket, hogy Kiszlev hónapban ők is üljék meg a templomszentelés ünnepét.
A második levél Arisztobulosznak, Ptolemeusz király nevelőjének és az egyiptomi zsidóknak íródott. Leírják benne, hogyan büntette meg Isten Antiokhoszt (1,11-17), hogyan rejtették el az oltár szent tüzét a fogságba vételkor és vitték vissza Nehémiás idejében Jeruzsálembe (1,18-36), hogyan rejtette el Jeremiás az istentiszteleti tárgyakat annak a hegynek egy barlangjában, amelyről Mózes megtekintette az ígéret földjét (2,1-12). Szó van benne Nehémiás könyvtáráról, Júdás tevékenységéről (2,13-15), végül felhívják az egyiptomi zsidókat a templomszentelés ünnepének megtartására (2,16-18).
II. A szerző előszava (2,19-32). A szerző tudósít arról, hogy Cirénei Jázón öt könyvben megírta a Makkabeusok történetét, s kifejti, milyen célból, milyen módszerrel kívánja ő mindezt egy könyvben megírni.
III. Heliodor története. Óniász főpap idején Szeleukosz király elküldte Heliodor kancellárt, hogy szerezze meg a jeruzsálemi templom kincseit. Isten azonban keményen megbüntette Heliodort vakmerőségéért, életét, egészségét Óniász főpap közbenjárására adta vissza. Heliodor gyógyulása után megtért és mindenütt hirdette Izráel Istenének dicsőségét.
IV. Görög hatás. Üldözések Antiokhosz Epiphanész idejében (4-7). Andronikosz Óniász főpapot meggyilkolják. Antiokhosznak második egyiptomi hadjárata során halálhíre támad. Jázon erre megpróbálja megszerezni a főpapságot. Antiokhosz ezt lázadásnak tekinti, Jeruzsálem ellen vonul, sokat lemészároltat, sokat rabszolgának ad el, behatol a templomba, kifosztja. Ezzel elkezdődnek a véres üldözések, ezek során hal mártírhalált Eleázár és a hét testvér.
V. A zsidóság győzelme, a templom megtisztítása (8,1-10,8). Makkabeus Júdás győzelmét írja le a templom megtisztításáig. A 9. fejezet Antiokhosz súlyos betegségét, a zsidókhoz küldött levelét és halálát tartalmazza.
VI. Júdás harcai a szomszédos népekkel (10,9-13,26). Az Antiokhosz Eupator uralkodása alatt végbement fontosabb eseményeket írja le: Júdás elfoglalja Idumea erődeit, legyőzi Timóteust, elfoglalja Cezert, Liziász hatalmas seregét szétveri és elfogadja a felkínált békekötést, megbünteti Joppét és Jamniát, Karszionnál legyőzi Timóteust, elfoglalja Efront, legyőzi Gorgiászt, békét köt Antiokhosz Eupatorral, aki a zsidók minden jogos követelését teljesítette.
VII. A Nikánór elleni hadjárat (14-15). Demetriusz, aki erőszakkal elfoglalta a trónt, Nikánórt nevezte ki Júdea helytartójának, s megbízta, hogy Júdást ölje meg, követőit szórja szét. Nikánór, látva Júdás bátorságát, békét kötött vele. Alkimusz árulással vádolta be a királynál, aki megparancsolta, hogy hajtsa végre korábbi parancsát. Nikánór cselhez folyamodott, de amikor ez nem sikerült, megesküdött, hogy lerombolja a templomot, amikor győztesen visszatér. Istent káromolva kijelentette, hogy a földön ő az úr. Jeremiás próféta álomlátásban egy arany kardot adott Júdásnak. Júdás serege kezével harcolva, szívében imádkozva legyőzte Nikánór seregét, maga Nikánór is elesett. Elhatározták, hogy a győzelmet Adár hó 13-án minden évben megünneplik. A könyv a szerző utószavával zárul.
c) Makkabeusok harmadik könyve. IV. Antiokhosz Philopator egyiptomi király (Kr. e. 221-204) Raphiánál (Kr. e. 217) legyőzte III. Nagy Antiokhoszt (Kr. e. 223-187). A győzelem után be akart menni a jeruzsálemi templomba, a Szentek Szentjébe. A papok ellenállása szándékában nem tudta volna megakadályozni. De Isten büntető ítélettel sújtotta, s nem mehetett be. Hazatérve az Egyiptomban élő zsidókon akart bosszút állni, ki akarta irtani őket. Isten angyalai azonban három ízben is megszabadították a végveszélyben lévő zsidókat. Ezek után a király megbarátkozott velük, királyi levéllel hozzájárult, hogy a hitehagyottakat kiirtsák, s évente örömünnepet tartsanak.
d) Makkabeusok negyedik könyve. A könyv műfaját tekintve nem elbeszélés, hanem prédikáció jellegű filozofikus vitairat. Témája az értelem uralkodása az ösztönök felett. A prológusban (1,1-12) felvázolt programot előbb filozófiai-dogmatikai alapon fejti ki (1,13-3,18) de megvilágításul itt is B-i történetekre utal: Józsefre (2,2–3), Mózesre (2,17), Jákóbra (2,19) Dávidra (3,6-18). Legbővebben a 2Makk-ból merít. Előbb vázolja a IV. Antiokhosz Epiphanész alatt kitört üldözést (3,20-4,26), majd részletesen foglalkozik Eleázár és a hét testvére mártíriumával (5,1-18,24). Javasolja, hogy a mártíroknak állítsanak méltó emléket.
3. A Makkabeusok könyvei teológiai jelentősége
A Makkabeusok könyvei Izráel történelmének rendkívül válságos korába vezetnek bennünket. A kérdés az, hogy magáért a puszta létezésért, előnyökért, rangért feladják-e mindazt, ami a választott nép lényegéhez tartozik: a törvényt, az atyák hitét, Izráel küldetését, vagy magát az életet is készek feláldozni, hogy ezeket az igazi értékeket megőrizzék, s ezzel a nép puszta létét is munkálják. A Makkabeusok ez utóbbit választották, s a könyvek írói is teljes szívükkel mellettük vannak, jóllehet időben, térben, olykor szemléletben is, távol vannak, különböznek egymástól. Nem a hitehagyók, megalkuvók, a Menelaoszok, akikben nincsen semmi, ami méltóvá tenné őket a főpapságra (2Makk 4,25), hanem a Makkabeusok, a mártírok, a harcosok a nép megmentői.
Az 1Makk prófétai szemléletű történetírás, a honfoglalás, bírák, királyok korának a folytatása. Isten kezében tartja a történelmet, népe életét. A gőg pusztulásba visz. Ennek legnagyobb példája Nikánór halála (1Makk 7,34kk). Isten hitet, engedelmességet vár. A hit és engedelmesség többet ér minden ügyes politizálásnál, diplomáciánál. Ez már Júdásnál megfigyelhető. Júdás legnagyobb sikerei nem diplomáciából, hanem a hit engedelmességéből születtek. A törvényhez való ragaszkodásban is a főhangsúly nem magán a törvényen, hanem az engedelmességen van, amely a Törvényadóra néz. Ezen az úton erőt lehet meríteni Isten régi nagy tetteiből (1Makk 7,40). Isten pedig megbizonyítja, hogy karja nem rövidült meg. Fontos vonása az alázat is. Bár Simon korát messiási jelzőkkel illeti, senki sem vette a bátorságot, hogy magát prófétának nevezze (vö. 1Makk 4,46).
A 2Makk alapszemlélete ugyanaz, mint az 1Makk-é, a történeti események sorrendjével, tárgyszerűségével azonban kevesebbet törődik. A hangsúlyt a példaszerűségre teszi. A szenvedések, próbák Isten nevelő eszközei (6,12-17). A döntő a képmutatás nélküli egyenes élet, ha kell, a mártíromság vállalása (6,24kk). A mártírok nagy reménysége: feltámadas az életre. Igen nagy jelentőséget tulajdonít az imádságnak (15,21), ami a halottakért is történhet (12,43kk). A harcban nem a fegyvereké a döntő szó, hanem az Istenbe vetett hité (8,18). A Nikánórral vívott döntő ütközet előtt Júdás nem pajzzsal és lándzsával, hanem találó, bátorító szavakkal fegyverezte fel seregét (15,11), mert nem a fegyvereké a győzelem, hanem azoknak adja Isten, akiket méltónak tart rá (15,21).
A 3Makk általánosságban erősíti azt a hitet, hogy Istennek van hatalma megvédeni templomát, népét. A Makkabeusok könyve összefüggésében tanít figyelni a jeleket, előrejelzéseket, s a bekövetkezett próbák között Istenbe vetett hitre, bizalomra bátorít.
A 4Makk görög filozófiai köntöse mögött igazi izráeli szellem rejtőzik. Bár a görög hatás nem csak a formában jelentkezik (négy alaperény taglalása), a könyv tartalma sajátosan izráeli. A törvény megőrzése, a szenvedések, a mártíriumság vállalása, nem a sztoikus erények által, hanem az Istennek való engedelmességgel történik. Így ez a könyv Izráel értelmes hitének a győzelmét hirdeti a szenvedések felett. A mindent legyőző értelem az istenfélelem, ami a bölcsesség kezdete. A mártírok a népért szenvednek, szenvedésük helyettes szenvedés, engesztelés a bűnökért. Ebben a könyvben is hangsúlyt kap a kegyesek lelkének a halhatatlansága, úgy, hogy szépen belesimul a zsidó vallásba. A könyv szerzője tehát semmiben sem alkudott meg. Ugyanazért harcol, csak más eszközökkel, mint amiért a mártírok meghaltak.
A könyvek biblikus szemléletű mondanivalói minden vajúdó korban különösen időszerűek.
NA

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages