Maradék

Teljes szövegű keresés

Maradék 1. Általános értelemben. A B-ban a h. sö'án, jeter, pelet, szárid, a g. leimma, hüpoleimma, kataleipein fordításaként olvasható. A rev. Károliban olykor a leszármazottat, utódot jelenti (2Móz 16,32; 4Móz 32,14; 1Sám 24,22; 2Sám 4,8; 1Kir 14,10; 16,3; Zsolt 69,37; Jer 35,19). Köznapi értelemben maradék az, ami valamiből valamilyen okból megmaradt; amit a jégeső megkímélt, megette a sáska (2Móz 10,5), amit a sáska meghagyott, megette a szöcske (Jóel 1,4). Csapások után (2Móz 10,5; Jóel 1,4), hadjáratok, háborúk után (5Móz 3,11; Józs 23,12; Ézs 10,19; 14,22), amit a vadállat meghagyott, vagy amit a szájából kimentett a pásztor (1Móz 31,39; Ám 3,12), ami étkezés után megmarad (Mt 14,20; 15,37; vö. Ez 34,18).
2. A prófétáknál. A prófétai maradék-fogalom szoros összefüggésben van Isten kiválasztásával, bűn miatti ítéletével, könyörülő szeretetével, örök hűségével. Maradék, ami Isten akaratából megmarad, s új kezdet, Isten ígéretei beteljesedésének a hordozója. Ezért a maradék a B egyik igen fontos kulcsszava. Voltaképpen már Nóé (1Móz 6,8), Ábrahám (1Móz 12,1-3), Mózes (2Móz 2,1kk) s Izráel, mint nép (2Móz 19,4kk; 5Móz 4,20; 7,6kk) maradék a kegyelemből való kiválasztás szerint (vö. Róm 11,5). A maradék gondolattal kifejezetten először Illésnél találkozunk. Aháb uralkodása idején Izráel teljesen elfordult az Úrtól. Illés, Jezábel elől menekülve, a Hóreben elpanaszolja az Úrnak, hogy a prófétákat megölték, egyedül maradt, őt is halálra keresik. Isten válasza, hogy nem maradt egyedül, van maradék, s bár eljön az ítélet, de meghagy kétezer embert, minden térdet, amely nem hajolt meg a Baal előtt (1Kir 19,18). Az illési maradék-fogalom lényeges vonása, hogy a maradék igaz, hű az elfordult nép közepette. A maradék fogalmának ez az ága, patakja, nem szárad ki a későbbiek során, ebben az értelemben is van mindig maradék, igaz, száma egyre kevesebb, ilyen maradéknak tekinthetők a próféták, míg végül egy személyben, a Messiásban testesül meg (Ézs 4,2; 11,1; Ézs 53; Gal 3,13-16). A későbbi próféták, Ámós, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel stb. is beszélnek maradékról. A maradék-fogalomban azonban egy fontos változás történt: az ézsaiási maradék már semmivel sem különb azoknál, akik elpusztulnak az ítéletben (Ézs 1,9; 10,22k; Jer 6,9). A maradéknak is megtérésre van szüksége, ami nem csak szükség, hanem Isten ígérete is (Ézs 7,3; 10,21k). Isten kegyelmes lesz a maradékhoz (Mik 7,18; Zak 8,11): megszabadítja (Jer 31,7), összegyűjti (Ézs 11,11.16; 49,7kk; 60,1kk; 62,1kk; Jer 23,3; Mik 2,12; 4,6k; 5,3.7; Zof 2,7; Zak 8,6), megtisztítja, megszenteli (Ézs 4,3; Zof 3,13; Ez 36,24kk); A maradék olyan lesz a népek között, mint az Úrtól való harmat (Mik 5,6). S ha majd Isten ítélete a népek felett is végbemegy, a népek maradéka is az Urat imádja (Ézs 45,20kk; Zak 14,16).
3. A fogság után. A babiloni fogságból hazatértek maradéknak tekintették és nevezték magukat (Hag 1,12; 2,2; Zak 8,6; Ezsd 9,8.13k). Tehát az egész megmenekült, hazatért nép maradék. A későbbi időkben azonban ez egyre inkább elhalványodik. Énók könyve szerint csak a kegyesek tekinthetők maradéknak (1 Énók 83,8; 90,30, vö. 4Ezsd 7,28; 13,24.26.48). Hasonlóan vélekedik a Makkabeusok könyve is (1Makk 1,52k). Különböző kegyességi csoportok, pl. az esszénusok, a farizeusok csak magukat tekintették szenteknek, igazaknak, Izráel maradékának.
4. Az ÚSZ-ben. Az ÚSZ nyilvánvalóan ismeri a maradék fogalmát, a Mt 3,9.12; 22,14; Lk 12,32; Jn 1,1 1k.47; Róm 2,28 mögött is ez áll. Jézus tanítványait nevezi maradéknak kereszthalála előtt (Lk 22,28). A prófétai maradékfogalmat következetesen Pál apostol alkalmazta. A názáreti Jézus, Ábrahám utóda, Dávid sarja (Gal 3,16) az egyetlen maradék, aki által az Atya mindeneket megváltott, újjáteremt, egybeszerkeszt (1Kor 3,11; Ef 1,7kk; 2,14kk). Bár Izráel többségében nem fogadta el Jézust Messiásnak, vannak, akik elfogadták, s ők jelentik a kegyelmi kiválasztás szerinti maradékot. De ahogyan Isten Ábrahámot és Izráelt a népekért választotta ki, úgy a kegyelmi kiválasztás szerinti maradék is az egész Izráelért és a népek világáért van. Így a végidőkig a prófétai maradékfogalom mindkét ága folytatódik: van maradék, amely már megtért, és van maradék, amely majd megtér (Róm 11,5.25kk).
NA

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages