Mari

Teljes szövegű keresés

Mari 1. Az ókori Mezopotámia jelentős nagyvárosa az Eufrátesz mellett, mai neve Tell Hariri. Virágkora Kr. e. 2600-1750 között. Ennek kezdete egybeesett azzal az idővel, amikor a sumérok hanyatlásával a hatalmi és gazdasági súlypont D-ről É felé tolódott az Eufrátesz mentén. Fennállásának Hammurabi pusztítása vetett véget. Emberi lakóhely a történelem előtti időtől volt a helyén, és volt a pusztulása után is még mintegy fél évezredig. Modern föltárása 1933-ban kezdődött egy véletlen fölfedezés révén.
Történelme változatos. Időnként más hatalmaknak alávetve, időnként független, királyai ilyenkor kisebb-nagyobb területek fölött uralkodtak. Bukása előtt nagyhatalomnak számított.
Jellegzetes kereskedőváros. A Földközi-tenger mellékéről induló karavánút itt éri el az Eufráteszt. Hatókörébe többféle termelési formát gyakorló közösségek tartoztak (földművesek, nomádok, városi lakosság). Bevételeinek egyik forrása az átmenő kereskedelem (hajózás!) megvámolása, valamint az abban történő részvétel. Fő cikkek: fa, kő, gabonafélék, fémek. Virágzó ipara volt: szövés, bőrfeldolgozás, fémedények, fegyverek. Jelentős bevétele volt vazallusainak adójából.
2. Régészeti feltárása jelentősen gyarapította ismereteinket az ókori Mezopotámiáról. A szokásos anyagon túl három monumentális épület az építészetről szolgáltatott újabb anyagot: a ZIKKURAT (toronytemplom) újabb adat ennek az építkezési formának az elterjedéséről; Istár templomában négy építkezési fázist különböztethetünk meg; a pompás királyi palota kétszázhatvan helyiségből állt: belső udvarok, trónterem, lakószobák, konyhák, raktárak, az írnokok helyiségei - együtt volt benne minden, ami a birodalom igazgatásához kellett. A gazdag szoborlelet, a palota színes falfestményei a művészettörténet szempontjából is jelentősek, azonkívül, hogy szólnak koruk vallási stb. elképzeléseiről. Rendkívüli jelentőségét mégis az írásos anyag adja, a királyi levéltár 22 000 ékírásos agyagtáblája. Ez betekintést nyújt az ókori élet számos ágába a vallási élettől a joggyakorlaton át az üzleti kapcsolatokig. Nem a lefektetett alapelvekbe (mint pl. egy törvénygyűjtemény vagy egy vallási alkotás), hanem azok tényleges alkalmazásába, a gyakorlat teljes sokszínűségébe. Az esetek kapcsán olyan alapelvek is kikövetkeztethetők, amelyek kodifikált formában nem maradtak ránk. A B kutatása szempontjából két okból van különleges jelentőségük:
a) A város fennhatósága alá nomádok is tartoztak, márpedig ennek az életformának a B világában is nagy helye van.
b) Mari lakosságának jelentős része ugyanabból az arám őshazából származott, ahonnan Izráel ősei is kivándoroltak (ld. MARI SZÖVEGEK). Így lehetnek olyan gondolkozási formák, szokások, amelyek közösek. Ezekre a B csak utal, mert a B embere számára magától értetődőek voltak, ezért a modern olvasó nem érti. A mari szövegek hozzásegíthetnek a megértéshez. Itt a kutatásnak nagyon óvatosnak kell lennie, hiszen a B-i szövegek sok száz évvel későbbiek - bár van olyan felfogás, hogy Ábrahám az utolsó mari király, Zimrilim kortársa volt.
3. A szövegek egy része a palota belső életére, igazgatására, az ott élők élelmiszer-ellátására vonatkozik.
A jogi, gazdasági szövegekből, levelezésből kirajzolódik a három fő társadalmi osztály: a felső, kiváltságos réteg, az egyszerű polgárok és a (rab)szolgák. Az utóbbiak az eladósodottakból és a hadifoglyokból kerültek ki.
A király templomi beiktatását mutatja be egy falkép, egy dokumentum a katonák tiszteletadására utal. Csak a telet töltötte a városban, majd a tartományokat látogatta vagy hadjáraton vett részt. Több helyen volt kisebb palotája, közben állandó kapcsolatban maradt a fővárossal, buzgón kérte az istenek utasításait. Útjain intézkedett, igazságot tett, meglátogatta a helyi szentélyeket, diplomáciai tevékenységet folytatott.
A királynő rendszerint valamelyik külföldi uralkodó lánya volt, ennek megfelelően kellett vele bánni. Zimrilim és a felesége közötti levelezésből az derül ki, milyen aktív szerepet játszott a királynő férje távollétében. Pontos eligazításokat kapott és pontos beszámolókat küldött a palota- és államügyek intézéséről, ideértve kultuszi tevékenységét is.
Zimrilimnek sok lánya volt. Ezek alattvalóihoz mentek férjhez. Egy részük boldogtalan, másik részük boldog házasságról számol be leveleiben. Két lány ugyanahhoz a személyhez ment feleségül, egyikük boldog, másikuk boldogtalan (akárcsak Ráhel és Lea, Jákób feleségei). Kettő otthon maradt férjezetlenül. Zimrilim nőtestvére főpapnő, lányai különböző istenek papnői.
Ránk maradt a különböző közigazgatási tisztségek elnevezése. Ezek közül kiemelendő a sápitum, melynek gyöke azonos a B-i sófét »bíró« szóval. Ez a király akaratának képviselője volt - annak távollétében - egy adott területen.
A katonaság a polgárok általános hadkötelezettségén alapult, a törzs, a hadtáp nyilván hivatásosakból állt. Ugyancsak kellett hivatásos állomány a nehézfegyverzet (harci kocsik, ostromszerek) kezeléséhez, készenlétben tartásához. A nomád törzsek is kötelesek voltak csatlakozni a hadsereghez. Az egész át volt szőve a kultusszal, az egyes döntések előtt több úton-módon kikérték az istenek irányítását.
A kultusz az egész életet átszőtte. Az ünnep társadalmi esemény volt. Az anyagi feltételekről a király gondoskodott. Kérve, gyakran kéretlenül is kapott eligazítást valamelyik istentől. Sokféle üzenetközvetítő volt, közülük egyik-másik fajta emlékeztet a prófétákra.
4. ÓSZ-i párhuzamok:
a) Névadás.
b) A kisállattenyésztő nomádokra vonatkozó adatok.
c) Városnevek: Hárán, Szarug, Néhur, Terah.
d) Extatikus és nem extatikus, férfi és női próféták.
e) A szamár több adat szerint királyi hátasállat volt az ókori K-en. Mariban (18. szd. első fele) egy magasrangú tisztviselő figyelmezteti a királyt, hogy ne lovagoljon - ez nomád alattvalóihoz méltó szokás -, hanem teljesítse akkád (városlakó) alattvalói iránti kötelességét, tisztelje meg királyi méltóságát azzal, hogy kocsira vagy öszvérre szálljon. Így világosabbá válnak egyes B-i helyek: Bír 5,10; 10,4; 12,14; 1Kir 1,38; Zak 9,9 és talán a királyi unokáról szóló 2Sám 19,27. Ugyanebben az időben egy másik tisztségviselő, aki két népcsoport közt békeközvetítéssel volt megbízva, beszámol róla: Megkísértették, hogy kutyakölyök és kecskebak feláldozásával pecsételje meg a békekötést, ő azonban ezt nem engedte meg, hanem »szamárcsikót, nőstényszamár fiát« áldozott (a használt kifejezés pontosan megfelel a Zak 9,9-ben állónak). A szamárcsikó tehát magasabbrendű áldozati állat volt. Talán ez magyarázza, hogy a szamár elsőszülöttjét (tisztátalan állat!) juhon kellett megváltani (2Móz 13,13; 34,20).
f) Adoptált fiúnak dupla részt kellett kapnia az örökségből, amennyiben örökbefogadói még további fiúkat adoptáltak. Tehát: volt adopció, az ELSŐSZÜLÖTTSÉGI JOG hasonló volt a B-ihoz.
A példák mutatják, hogy szétszórt adatok tömegének egybevetésével kell megtalálni azt, ami megvilágítja az ÓSZ-et. Izráel emlékezete az írásba foglalás előtti időre messze visszanyúlva pontosan őrizte meg hagyományait.
CP

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages