Masszada
Masszada Erőd a Holt-tenger nyugati partján, Engeditől mintegy 15 km-re, egy kb. 441 m magas hegyen, az el-lisán félszigettel szemben. Az ásatások során kiderült, hogy Masszada az erődítményrendszerét tekintve az ókori világ legnagyobb erődítményei közé tartozott. A hegycsúcs 600×200 méteres sziklás palotája csak egyetlen helyen volt megközelíthető. A B nem említi, de gyakran találkozunk vele Josephus Flavius zsidó történetíró munkáiban és a qumráni tekercseken. Josephus szerint a Makkabeus időkben Jónátán főpap, Júdás Makkabeus testvére és utóda foglalta el és erősítette meg először Kr. e. 161-142 között. Alexander Jannaeus tovább építette. II. Hürkánosz uralkodása alatt egy bizonyos Helix, Heródesnek és testvérének, Phasaelnek az ellenfele egy rövid ideig birtokolta az erődöt, mialatt Heródes Szíriában tartózkodott. Mikor visszafoglalta tőle Heródes, tovább erősítette. Kr. e. 40-39-ben Rómába kellett mennie, hogy a birodalmát megerősítse. Erre az időre Heródes ebbe az erődbe rejtette el menyasszonyát, Mariamnét a családjával együtt a trónkövetelő Antigonosz elől. Antigonosz ostrom alá is fogta az erődítményt, de a visszatérő Heródes felszabadította. (Josephus, A zsidó háború I. 12.1-2.)
Kr. u. 6-66-ig római helyőrség állomásozott benne, de a nagy zsidó felkelés idején Menahem zélótái, a szikkáriusok hatalmukba kerítették. A zsidó háború végén, Jeruzsálem eleste után Flavius Silva a X. légióval indult a visszafoglalására. Hosszú ostrom alá fogta, de addig nem tudta bevenni, míg a védők öngyilkosságot nem követtek el. Josephus szerint a 960 védő - hét nő és gyermek kivételével - önkezével vetett véget életének. (A zsidó háború VII. 8,1-9,2.)
A bizánci időben, a Kr. u.-i 5-7. szd.-ban még szerzetesek laktak benne.
