Megiddó
Megiddó A jezréeli síkság legnagyobb városa Samária és Galilea határán, Názárettől 15 km-re délnyugatra. Romjait a Tell el-Mutuszellin domb őrzi. Az ásatások során 20 települési réteget találtak, a legrégebbi Kr. e. 4000 tájáról való. A várost hatalmas fal vette körül, aminek szélessége eredetileg négy méter volt, később pedig nyolc méter. Hadászatilag igen nagy jelentősége volt. Mellette húzódott az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő hadiút. Kr. e. a 18-16. szd.-ban a hikszoszok kezén volt. III. Thutmószisz egyiptomi fáraó Kr. e. 1482-ben elfoglalta, s a karnaki templom felirata szerint ez felért 1000 más város elfoglalásával. Az amarnai levelek Magidda, Makita és Maketi néven emlegetik. Kr. e. a 12. szd.-ban a filiszteusok kezére került. A honfoglalás során Megiddó királya is szerepel a legyőzött királyok között (Józs 12,21). A város a Manassé törzs területére esett (Józs 17,11), de nem tudták elfoglalni (Bír 1,27). A várost Dávid foglalhatta el. Salamon korában már kiemelt közigazgatási székhely és fontos katonai erődítmény volt (1Kir 4,12; 9,15). Sisák fáraó Kr. e. 925-ben lerombolta. Aháb idején már ismét jelentős erődítmény. III. Tiglat-Pileszer, amikor Galileát meghódította, Megiddót tartományi központtá tette (Kr. e. 734). A babiloni hadjáratok után Megiddó lakatlan maradt. A perzsa korban (Kr. e. 5. szd. közepe) a régi város helyén egy kis település volt, de Nagy Sándor hadjárata során ez is eltűnt. A rómaiak Megiddó romjaitól kb. 1 km-re építettek egy új várost, ennek emlékét őrzi az El-ledzsun arab falu. Megiddó falai nagy harcok tanúi voltak. Közelében aratott győzelmet Bárák Sisera felett (Bír 5,19) s szenvedett Jósiás vereséget Nékó fáraótól (2Kir 23,29k). A Jel 16,16 szerint itt megy majd végbe a végidők nagy csatája is.
