Nagy, nagyság
Nagy, nagyság H. gádól, g. megesz, megaleia. A kicsi ellentéte, és mint ilyen általában pozitív fogalom.
Isten nagy (Zsolt 47,3; 48,2; 77,14; 95,3; 96,4; vö. 1Krón 16,25; Zsolt 99,2; 135,5; 145,3; 147,5; Ézs 12,6), nagyobb minden más istennél (2Móz 18,11; Zsolt 77,14; 95,3; 96,4; 135,5). Azért nagy, mert ő az egész világ királya (Zsolt 47,3; 86,9k; 99,2; Jer 10,6k; Ez 38,23; Mal 1,14). Gyakori Isten nagyságának említése a deuteronomista istenjelzők sorában (5Móz 7,21; 10,17; Neh 1,5; 8,6; 9,32; Jer 32,18; Dán 9,4), amelyek gyakran absztrakt módon beszélnek Isten nagyságáról (5Móz 3,24; 5,24; 9,26; 32,3; Zsolt 150,2). Nagy Istennek a neve (Józs 7,9; 1Sám 12,22; 1Kir 8,42; Jer 10,6; 44,26; Ez 36,23; Mal 1,11), és az Úr napja (Józs 2,11; 3,4; Jer 30,7; Zof 1,4; Mal 3,23). Különösen is kiemelik Isten nagyságos tetteit (2Móz 14,31; vö. 5Móz 4,32.34.36k; 6,22; 7,19 stb.; Józs 24,17; Bír 2,7; 2Kir 17,36; Neh 1,10; Jer 32,21).
A messiás-király jelzőjeként is ismert (Mik 5,3), valamint Isten népével kapcsolatban is (1Móz 12,2 stb.; 5Móz 26,5).
Mt l8,1kk-ben par Jézus tanítványai azon vitatkoznak, ki a nagyobb? A világi rangsor Isten országában felborul (Lk 22,26k; vö. Mt 20,26; 23,11; Mk 10,43). Jézus szerint asszonytól születettek között senki sem nagyobb Keresztelő Jánosnál (Mt 11,11; Lk 7,28). Jézus a nagy parancsolatról tanít, amely a törvény foglalata (3Móz 19,18; 5Móz 6,5; Mt 22,36.38). Jn ev-ban a »nagyobb« kifejezés Jézus egyedülálló hatalmát fejezi ki: ő nagyobb Jákóbnál, Ábrahámnál, mert életet hoz (Jn 4,12; 5,20.36; 8,53). Nála csak Isten »nagyobb«, ami azt jelenti, Jézus engedelmesen elfogadja az Istentől kapott küldetést (Jn 10,29; 14,28).
Különösen gyakori a jelző használata a Jel-ben és a syn ev-ok apokalipsziseiben (Mt 24,21kk; Mk 13,2; Lk 21,11.23; Jel 6,17; 16,18; 18,2kk; 19,1). (Ld. még ISTEN)
VG
