Názáret
Názáret Az alsó-galileai hegyvidék egyik katlanjában fekvő város egy kelet-nyugati irányuló magasabb hegyvonulat lejtőjénél. A Lk 2,4 ugyan poliszként említi, ennek ellenére az ÚSZ-i korban jelentéktelen falu volt. Elszigetelt fekvése miatt nem jutott szerephez sem a politikai, sem a vallási életben. Az ÓSZ nem említi, Josephus Flavius zsidó történetíró is csak a szomszédos településekről szól. Neve a Talmudban sem szerepel, jóllehet a régészeti feltárások, az előkerült vaskori leletek és hellenisztikus korból való sziklasírok régi településnek bizonyítják. Annál ismertebbé tették az ÚSZ-i események!
Mária itt hallotta meg a Jézus születéséről szóló üzenetet (Lk 1,26-38), és az Egyiptomból való hazatérés után itt élt férjével és gyermekeivel (Mt 2,23; Mk 1,9; 6,3; Lk 2,51). Jézus Názáretből indul el a nyilvános fellépésére (Mt 4,13). Ezért nevezték a galileai Názáretből való prófétának (Mt 21,11), vagy egyszerűen csak »Názáreti«-nek (ApCsel 10,38). E jelentéktelen helyről való származása miatt kételkedett benne Nátánaél (Jn 1,46). Maguk a názáretiek a Lk bizonysága szerint Jézus zsinagógabeli prédikációját felháborodással és olyan ellenségesen fogadták, hogy a város melletti hegyről a szakadékba akarták taszítani (Lk 4,16-30). Jézus rokonságának az ismerete megakadályozta a város lakóit abban, hogy a közülük támadt prófétának higgyenek (Mk 6,1kk). A »letaszítás hegy«-ét a várostól délkeleti irányban 2,5 km távolságra ma is látványosságként mutatják a jelentős részben keresztyén városban.
A város neve feltételezhetően a h. nézer szóból ered, melynek jelentése rügy, bimbó, sarjadás. A magyarázók szívesen utalnak Ézs 11,1-re, az Isai gyökereiről sarjadó hajtásra, rügyre, és látták később a názáreti messiási jelzőben származásra, ill. származási helyre mutató nevet.
DJ
