Örökösödés leányágon
Örökösödés leányágon A mózesi törvény szerint lányok nem örökölhettek a fiúkkal együtt, ajándékot kaptak, de örökséget nem. A B kivételként tudósít arról, hogy Jób a csapások után született leányainak fiútestvéreikkel együtt adott örökséget (Jób 42,15). Aksza, Káléb leánya, sem örökséget kért az apjától, hanem ajándékot, amikor férjhez ment Otniélhez, s így kapta meg a Felső-forrásokat és az Alsó-forrásokat (Józs 15,17kk).
A leányágon való örökösödés kérdését Celofhád leányai vetették fel a pusztai vándorlás végén. Celofhád meghalt a pusztában, s csak lányai maradtak. A lányok azt kérték Mózestől, hogy adjon nekik örökséget, hogy apjuk neve ne tűnjék el nemzetségéből azért, mert nem volt fia. Mózes az Úr elé vitte a kérdést. Isten azt válaszolta, hogy igazuk van Celofhád leányainak, s oda kell adni nekik apjuk örökségét (4Móz 27,1-7). Így Isten rendelése lett, hogy ha valaki fiú utód nélkül hal meg, akkor a leányának kell adni az örökséget (4Móz 27,8). Gileád nemzetségének családfői azonban sérelmesnek tartották ezt a döntést, mondván, hogy ha az örökséggel rendelkező lányok más törzsbelihez mennek férjhez, akkor annak a törzsnek a területe csökkenni fog, amelyhez a lányok születésük révén tartoztak. Így született meg a döntés, hogy az örökösödési joggal rendelkező lányok csak a saját törzsükön belül mehetnek férjhez (4Móz 36,1-12).
