Paleográfia

Teljes szövegű keresés

Paleográfia A régi írásokkal foglalkozó tudomány. Alapja az a fölismerés, hogy az írás képe, vonalvezetése (duktusza) egyénenként és koronként változik. Számos apró részlet összevetésével meg lehet határozni, hogy több írást ugyanaz a kéz írta-e, illetve, hogy közülük melyik a régebbi és melyik az újabb.
Az eljárás haszna: a) nagyszámú töredék megtalálása esetén meg lehet határozni, melyek tartoznak azonos műhöz (azonos kéz írásai). b) Meg lehet állapítani, milyen sorrendben keletkeztek a kéziratok (relatív kronológia). Ha az adott időszakból rendelkezésre állnak datált kéziratok is, ezek segítségével egy-két évtizednyi határ között meg lehet állapítani a többi kézirat keletkezési idejét (abszolút kronológia).
Az ÓSZ szövegének döntő többsége ún. kvadrátírással maradt fenn, mely kiszorította az előzőleg használt óhéber vagy kanaánita írást. Ezzel írták a korabeli arám szövegeket is. Paleográfiájának kialakulásához a döntő lökést a holt-tengeri tekercsek fölfedezése adta. Azt megelőzőleg ugyanis nagyon kevés támpontunk volt hozzá: a két szélső értéket a 10-11. szd.-i - addig legkorábbi - ÓSZ kéziratok (ld. MASSZÓRÉTÁK), valamint a Kr. e. 5. és 3. szd.-i egyiptomi arám nyelvű papiruszok adták. A két határ között datált kézirat kevés volt, a kőbe vagy vakolatba vésett feliratok (Kr. u. 1. szd.) kevés támpontot nyújthattak, mert más anyaguk más írásmódot követelt.
A vádi ed-dalijei papiruszok Nagy Sándor elől menekülő samaritánusoké voltak, korukat sikerült Kr. e. 375-335 között meghatározni. Masszadát Kr. u. 73-ban pusztították el a rómaiak, az itt talált B-i és apokrif töredékeket tehát ez előtt írták. Mivel egy qumráni mű töredékeit is megtalálták itt, bebizonyosodott, hogy ez is készen volt 73 előtt. További majdnem 800 osztrakon (írásos cserép) adott felbecsülhetetlen anyagot a további paleográfiai összehasonlításokhoz. A VÁDI MURABBAÁT pontosan datált dokumentumokat szolgáltatott. Ilyeneket köszönhetünk Nahal-Hever barlangjainak is.
Ezzel összegyűlt annyi pontosan keltezett vagy megbízhatóan behatárolt korú kézirat, hogy meg lehetett állapítani a QUMRÁN szolgáltatta nagy tömegű kézirat abszolút kronológiáját. A munka még folyik, a további töredékek kiadása finomítja az eredményeket. Ami biztos: a qumráni leletek révén rendelkezünk Kr. e. 280-Kr. u. 68 között keletkezett, 1-2 évtizedes pontossággal meghatározható korú ÓSZ-i kéziratokkal. Ennek jelentőségét ld. ÓSZÖVETSÉG.
A kánaánita (óhéber) írás emlékei osztrakonokon (ld. LÁKIS), korsókon, pecséteken, MÉSA oszlopán és a SAMARITÁNUS PENTATEUKHOSZ kézirataiban maradt fenn. Kisebb mértékben, de erre vonatkozó ismereteinket is gyarapították a holt-tengeri fölfedezések. Több - egyébként kvadrátírású - kézirat így írja Isten nevét (jhvh), néhány teljes tekercset is írtak így; ezek töredékesen maradtak fenn.
A g. írás paleográfiája hasonló módszerekkel dolgozik. Itt eleve kisebb volt a távolság az ÚSZ-i könyvek keletkezése és a fennmaradt legkorábbi fontos kéziratok leírásának ideje (4-5. szd.) között. Az áthagyományozás viszont nem volt olyan emberfelettien fontos, mint a masszóréták esetében (ld. ÚJSZÖVETSÉG). Ezért fontos a korábbi töredékek pontos kormeghatározása. A paleográfusok munkáját e területen több datált kézirat segítette, ezeknek számát is gyarapították a holt-tengeri leletek. (Ld. még SZÖVEGKRITIKA)
CP

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages