Pék
Pék Az ÓSZ-ben többször találkozunk a pék fogalmával, annak jelölésére, aki a kenyér és a tésztafélék sütésével szakszerűen foglalkozik (Hós 7,4.6). Jeremiás próféta korában Jeruzsálemben már külön utcában laktak (Jer 37,21). A pék készíti elő a tésztát megfelelő szakismeretek alapján, és a sütéshez szükséges eszközöket ahhoz, hogy a különböző eljárásokkal kidolgozott tésztából kenyér vagy valamilyen másféle sült tészta legyen. Izráel korábbi időszakában a pék »sütőmester« néven szerepel. Először a fáraó udvarában találkozunk ezzel a foglalkozással oly módon, hogy az iparágat jelent (1Móz 40,1). Izráelben a pékipar a városi élet fejlődésével lendült fel, korábbi időben a kenyér és a tésztafélék sütése a nők naponként ismétlődő feladata volt.
