Püspök
Püspök G. episzkoposz Jelentése: »felügyelő«. A korai ősegyházban nem voltak olyan személyek, akik egy-egy nagyobb kerület fölött felügyeletet gyakoroltak volna, hanem minden egyes gyülekezetnek volt több episzkoposza is (ApCsel 20,28; Fil 1,1; Tit l,5kk). A cím eredete bizonytalan. Mivel éppen Filippi városának pogány gyülekezetében voltak püspökök, ezért nem valószínű, hogy a zsidó papsággal vagy a zsinagógai elöljárókkal kellene őket összefüggésbe hozni. Egy gyülekezetben többen vannak, és legtöbbször a diakónusokkal együtt említik őket (Fil 1,1; 1Tim 3,2.8). Ezért az sem valószínű, hogy a Qumránból ismeretes »felügyelőkkel« (h. möbaqqér) lettek volna kapcsolatban. Inkább az lehetséges, hogy a hellénista kultuszközösségek mintájára adminisztratív funkciókat láttak el és felügyelték a közösség rendjét, valamint a diakónusok tevékenységét. Erre utalhat az az intés, amit az 1Tim 3,3-ban olvasunk: »ne legyen (ti. a püspök) pénzsóvár«. Az ÚSZ-i tisztségek esetében egyébként sem címekről, hanem inkább feladatok elvégzéséről volt szó. Mindenesetre Pál apostol a karizmakatalógusokban nem említi a püspököket (vö. Róm 12,6kk; 1Kor 12,28k). Ennek ellenére a közigazgatás és a segélyezés az ő feladatuk lehetett. A Róm 12,8-ban említett »elöljáró« a püspöki funkcióval lehet azonos. Nem valószínű viszont, hogy a Jel 2-3 gyülekezeteinek »angyalai« (Jel 2,1.8.12.18 stb.) püspökök lettek volna. Az ApCsel 20,28 és az 1Pt 2,25 »pásztorai« hasonló feladatokat láttak el, és a zsidókeresztyén »vénekhez« hasonlóan a gyülekezetek vezetése volt rájuk bízva (vö. ApCsel 20,17.28; Tit 1,5-9). A monarchikus episzkopátus intézménye későbbi fejlődés eredménye. (Ld. még FELÜGYELŐ, FELVIGYÁZÓ)
