Rámá
Rámá A h. szövegben leggyakrabban harámáh formában, tehát névelővel fordul elő, jelentése: a magas. Helynév, hegyi települések gyakran előforduló elnevezése.
1. Benjámin öröksége (Józs 18,25), amely Gibeától és Jeruzsálemtől É-ra volt (Bír 19,13; Ézs 10,29; Hós 5,8), a júdeai határ közelében, az É-ra vezető út mentén. Ezt a települést Baasá izráeli király a Júdával való testvérharcok idején kiépíttette, de tervei teljes megvalósításában Ászá a Benhadad segítségével megakadályozta, s a júdaiakkal elhordatott építőanyagokból Gebát és Micpát építette ki (1Kir 15,17kk; 2Krón 17,1-6). Ráhel sírja közelében volt (Jer 31,15). Itt gyülekeztek a menekültek Jeruzsálem elveszte után (Kr. e. 587), majd a fogságból visszatérők közül a júdabeliek települése lett (Jer 40,1; Ezsd 2,26; Neh 7,30; 11,33). Ma: Er-Rám.
2. Ásér határában Józs 19,29 említi.
3. Naftáli örökségében is megtalálható (Józs 19,36), és talán mint határtelepülés Ásér törzse Rámá-jával azonos.
4. Az Efraimban lévő Rámátaim-Cófim a Sámuel próféta születési helye és hazája. Az Efraim hegységen belüli pontos fekvését nem tudjuk. A makkabeusok idejében Rámátaim s a Jézus korában Arimátia (1Sám 1,1; Mt 27,57; Jn 19,38), ahonnan származott Jézus tanítványa, József, aki a keresztre feszítés után Jézus holttestét Pilátustól elkérte és a saját, új, sziklába vágatott sírjába helyezte (Mt 27,58-60).
5. Rámót-Gileád (2Kir 8,28; 2Krón 22,6). (Ld. RÁMÓT-GILEÁD)
6. A Simeon törzsének jutott területen is szerepel ez a helynév, jelezve, hogy birtokuk a délvidéki Rámáig tart (Józs 19,8). Ez azonos lehetett az 1Sám 30,27-beli Rámót-Negeb-bel, ahová Dávid az amálékiektől szerzett zsákmányból ajádékot küldött.
DJ
