Rész, osztályrész
Rész, osztályrész A B-ban a h. hélek, máná, nahalá, a g. merisz, mérosz szavak fordításaként található.
Mennyiségi értelemben egy meghatározott vagy határozatlan részt jelent az egésszel szemben: a nép (1Kir 16,20), a test (Lk 11,36; 1Kor 12,27), a város (Jel 11,13; 16,19) egy része, vagy a töredék, rész szerinti a tökéletessel szemben (1Kor 13,9k).
Osztó értelemben rész, osztályrész valamiből: zsákmányból (1Móz 14,24; 1Sám 30,24), örökségből (1Móz 31,14; Ruth 4,5.10; Jób 42,15; Lk 15,12), ételből, áldozatból (2Móz 29,26; 3Móz 7,33; 8,29; 1Sám 1,4k; Lk 24,42), az országból (4Móz 34,2.14; 36,2; Józs 13,7), Jézus ruhájából (Jn 19,23). Ha valakinek része van valakiből, az azt jelenti, hogy közösségben van vele, ha nincs része belőle, akkor nincs közösségben vele (2Sám 20,1; 1Kir 12,16; Zsolt 50,18; Jn 13,8).
Kiválasztó értelemben Izráel Jahve osztályrésze (5Móz 32,9), hasonlóan Áron és a léviták is, de fordítva is: Izráel, a papok és a léviták osztályrésze Jahve (1Kir 8,53; Zsolt 33,12; Ézs 19,25; 5Móz 4,20; Zsolt 68,10; 4Móz 19,20; 5Móz 10,9; 4Móz 18,21.24; 27,7k; 26,62; Józs 14,4; 18,7). Sokszor az emberen múlik, hogy jó vagy rossz részt választ. A világ emberei az életből veszik ki részüket (Zsolt 17,14), Mária a »jobb részt« választotta (Lk 10,42). Az ember rossz választásába Isten nem nyugszik bele (Ézs 57,6).
Olykor minőségi (2Kor 6,15) és határozói (Ef 4,9) értelemben is előfordul.
