Sátor

Teljes szövegű keresés

Sátor A sátor a nomád életmódot folytató emberek lakóhelye volt. Izráel ősatyái is sátorban laktak (1Móz 12,8; 26,25; 31,25). Csak az Ígéret Földjének elfoglalása után tértek át a sátorról a házra, de még ezután is fontos szerepet töltött be a nép életében. Amikor a hadsereg hadba vonult, nem a szabad ég alatt táborozott, hanem sátort vertek (2Sám 11,11). A pásztor, ha a nyájat őrizte a mezőn, az őrzés idejére sátrat épített (Jer 6,3). A lombsátrak ünnepe ( ÜNNEP) alkalmával a már letelepedett, és kőházban lakó nép újból sátrakat épített és így emlékezett a pusztai vándorlásra.
Az ÓSZ kevés támpontot ad a sátrak kinézetéhez, formájához. Kédár sátrairól lehet tudni, hogy sötét színűek voltak (Énekek 1,5). A beduinok sátrai ma is feketék. A sátorlapok általában kecskeszőrből készültek (2Móz 36,14), díszíthették »nemesebb« állat bőrével vagy szőrével. Legegyszerűbb formája, ha a rudakat lombos levelekkel fedték be. A sátorponyvát kötelekkel és cövekekkel feszítették ki és erősítették meg (Ézs 54,2), amely nehéz munkának számított (Jer 10,20).
A sátor belsejét függönyökkel három részre osztották: egy rész az asszonyoknak, egy a férfiaknak, a harmadik helyen az élelmet tartották. Előkelőbbeknél az asszonyoknak külön sátruk volt (1Móz 24,67). A 2Krón 14,14 szerint még háziállatok részére is készítettek sátrat. A jól felvert sátor biztos menedéket kínált a tűző nap ellen, és oltalmat az eső és vihar ellen (Ézs 4,6).
Miután Izráel áttért a letelepült életmódra, néhány nemzetség megmaradt a sátorlakás mellett. Jáir sátorfalvakban élt (Bír 10,4). A RÉKÁBITÁK is megmaradtak a sátorban való lakás mellett (Jer 35,7kk).
Az ÚSZ korában is elevenen élt a sátorban való lakás. Péter a megdicsőülés hegyén sátrat akar építeni Jézusnak, Mózesnek és Illésnek. Mindazáltal Izráel legfontosabb kapcsolata a sátorral a SZENT SÁTOR formájában volt. Isten sátora később a templomot jelentette (Zsolt 15,1; 27,5).
Dávid leomlott sátora az Ám 9,11-ben a kétfelé szakadt és tönkremenő dávidi birodalmat jelenti. A Lk 15,16kk, amely ezt idézi, már nem a dávidi birodalom helyreállítására gondol, hanem a keresztyén gyülekezet létrejöttére, amely zsidó- és pogánykeresztyénekből áll.
A »földi sátorunk« (2Kor 5,1), vagy a »földi porsátrunk« (2Pt 1,13) a testet jelöli, de nem gnosztikus értelemben, amelyből a léleknek ki kell szabadulni, ui. a »földi sátor« után »mennyei hajlékot« (2Kor 5,2) öltünk magunkra. A sátor itt a földhöz kapcsolódó életet jelenti, amely mulandó, ideigvaló és terhet visel.
A sátor már az ÓSZ-ben is a testnek olyan képeként jelent meg, amely kizárja a gnoszticizmussal való kapcsolatot. Ezékiás király életének elmúlását hasonlítja össze a sátor lebontásával. Isten kiránthat a sátorból és ez az élők közösségéből való kiszakítást jelenti (Zsolt 52,7). A Zsolt 91,10-ben a sátor szinonimája a földi élet.
A Jn 1,14-ben a g. szöveg így ír: az Ige, amely testté lett, közöttünk sátorozott. A testté lett Ige, Jézus Krisztus »sátorozása« itt viszont nem az ideiglenességet hangsúlyozza, hanem földi tartózkodásának mulandóságát hivatott kiemelni. Ez mutatja Isten kegyelmes aláhajlását az emberek iránt, hogy közösségre kíván velük lépni, hogy »bevonja« őket mennyei lakhelyének dicsőségébe és biztonságába. Amikor a B Isten sátoráról beszél, nem feltétlenül csak a szentélyre, vagy a kijelentés sátrára gondol (Zsolt 27,6; 78,60), hiszen a SZENT SÁTOR is túlutal önmagán. A sátor nem csak az építményre vonatkozik, hanem jelenti a benne lakókat, azoknak a közösségét, egymással való kapcsolatát, ill. az abban zajló életet (Jób 5,24; Zsolt 84,11), sőt jelenthet egy családot, egy népet is (Zsolt 78,51; Zak 12,7; Mal 2,12). Az Úr sátora és az abban való lakozás azt az eszkhatológiai váradalmat és vágyat fejezi ki, hogy zavartalan közösségben és biztonságos helyen élhessen Istennel (Zsolt 15,1; 27,5; 61,5). A Jn 1,14-ben ez az eszkhatológiai és messiási váradalom teljesedett be Krisztus eljövetelében (vö. Ez 37,27), azóta Isten teljesen közvetlenül van jelen az övéi között. A Jel 13,6; 21,3 pedig ezt a képet mint teljes mértékben beteljesedett valóságot vetíti elénk. Ez a vágy kezdettől fogva élt Isten népe lelkében, hogy állandó kapcsolatban és közösségben éljenek Vele (2Móz 33,12-17; 1Kir 8,11-13.27). A sátorral kapcsolatos ESZKHATOLÓGIAi váradalom és elképzelés Ézs 16,5; 33,20-ban található.
SzL

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages