Segít
Segít Segítségre annak van szüksége, aki gyenge, szorult helyzetben van, vagy ellenség fenyegeti. Így a segítség lehet emberbaráti, jogi vagy katonai jellegű. H. j-s-c hif., g. boétheó.
A segítségadás történhet úgy, hogy az egyik ember a másiknak segít a munkájában (2Móz 2,17). Az ÓSZ-i törvények gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy az özvegyek, árvák és a szegények segítségre szorulnak (2Móz 22,25; 23,4k; 3Móz 25,25.35-37; 5Móz 14,27). Gyakori a háborúban való segítségnyújtás is (Józs 10,6; Bír 12,2; 1Sám 11,3; 23,2.5; 2Sám 10,11.19; 2Kir 16,7; 1Krón 19,12). A hőstől (gibbór) elvárják, hogy segítséget nyújtson a harcban (Jer 14,9).
Hasonlóképpen nagy jelentőségű a segítség jogtalanság elszenvedésekor. Ilyen esetekben a segélykiáltást meghallók kötelessége a segítségnyújtás (5Móz 22,27; vö. 5Móz 28,29.31). A királyság intézményének egyik funkciója a jogos igények elbírálása, a jogtiprás megszüntetése. Ezért mondja a Dávidhoz bemenő tekóai aszszony a királynak: »Segíts rajtam, óh király!« (2Sám 14,4; vö. 2Kir 6,26). A királynak egyébként is feladata, hogy segítsen népén (1Sám 10,27; Hós 13,10).
Az ÓSZ nyomatékkal hangsúlyozza, hogy igazi segítség csak az Úrtól jön. Fából vagy kőből készült bálványistenek nem tudnak segítséget adni (Ézs 45,20b; 46,7; Jer 2,27; 3,23; 11,12; Hós 14,4b). Izráel nem saját erejéből, hanem Isten segítségével foglalhatta el az ígéret földjét (Zsolt 44,4k). Gedeonnak csak 300 embert szabad vinnie a midjániak elleni harcba, nehogy a nép azzal dicsekedjék, hogy saját magát szabadította meg (Bír 7,2.7; vö. Zsolt 33,16; 146,3; Ézs 30,15; Hós 1,7; 14,14). Ezért súlyos bűn az, ha Izráel királya az Úr helyett emberi királyokban akar bízni (1Sám 10,18). Ha azonban valaki úgy akarna segíteni magán, hogy a gyengébbel szemben meg nem engedett eszközöket alkalmaz, akkor az ilyen ember kezéhez vér tapad (1Sám 25,26.31.33). Az igazi emberi segítségnyújtás egyúttal Isten segítségnyújtása és szabadítása. Ezért olvassuk a bírákról, hogy az Úr »bírákat támasztott« és azok megszabadították a népet a veszedelemből (Bír 2,16; 3,9.15; 6,36).
A segítség egyedül Istentől jön (Zsolt 80,3), aki népének királya (Ézs 33,22; Zsolt 44,4k). Szabadító tetteket visz véghez a világ kezdetétől fogva (Zsolt 74,12kk), ezért imádkoznak a segítséget keresők hozzá úgy, mint királyukhoz (Zsolt 3,8; 6,5; 7,2; 12,2; 20,10; 22,22; 28,9; 31,17; 54,3; 59,3; 60,7; 69,2; 71,2; 86,16; 108,7; 109,26; 119,94). Noha Izráel népe sokszor nem törődött Isten szabadításával (5Móz 32,15), az egyén mégis számíthat az Úr segítségére (Zsolt 106,4).
Isten az utolsó időkben szabadítást készít elő a Babilonba deportált foglyoknak (Ézs 49,8k). Erre csak ő képes, a bálványistenek nem (Ézs 43,9kk; 45,21). Ő gyűjti össze hazájukban a világ minden részére szétszóródott népét (Ézs 43,5-7; Jer 31,7; Zof 3,19; Zak 8,7).
A g. boétheó elsődleges jelentése: »valakinek a segélykiáltására odasietni a segítés szándékával«. Ezért másodlagos jelentése: »segít«. Az ÚSZ különösen a »megsegít«, »segítségére siet valakinek« értelemben használja (Mt 15,25: a kánaáni asszony kéri Jézust: »Uram, segíts rajtam«; ApCsel 16,9: a macedón férfi kéri Pált, »jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre«; 21,28). Jézus tud segíteni azokon, akik kísértésbe estek, mivel maga is kísértést szenvedett (Zsid 2,18). A néma lélektől megszállott fiú apja így kiált fel: »hiszek, segíts a hitetlenségemen!« (Mk 9,24 par). Isten a kegyelem idején megsegít (2Kor 6,2; vö. Ézs 49,8). A nagy eszkhatológiai harc idején a föld segít a napba öltözött asszonynak a menekülésben (Jel 12,16). (Ld. még MEGSZABADÍT, MEGSZABADULÁS)
VG
