Szemérem
Szemérem Az emberi genitália elnevezése. A szemérem befedését a B a bűnesetre vezeti vissza (1Móz 2,25; 3,7), amint a különböző neműek egymás előtti szégyenérzetét is (1Móz 3,7-21). A férfi szeméremtestének felfedése átkot von maga után (1Móz 9,22), ha pedig idegen nő ragadja meg a férfi szeméremtestét, akkor az asszony kezét le kell vágni (5Móz 25,11). A szeméremtest elfedése hozzátartozik a jó illemhez és törvény által is szabályozott (2Móz 20,26; 28,42; Ez 16,8; Hós 2,8; Jel 3,18). A női szemérem felfedése a B-i nyelvhasználatban a nemi érintkezést jelenti, amelynek normáit az ÓSZ-i törvények pontosan megfogalmazzák. Ezek a normák a 3Móz 18,5-29-ben olvashatók. Az eredetileg 10 tagból álló tilalmat egy nyilván 12 tagú sorozatra bővítették (ami azonban a hagyományozás hibájából csak 11 tagból áll). A sorozatban megemlített rokonsági fokozatok lényegében az izráeli nagycsalád nőtagjait jelölik. A 7. versben olvasható »anyád ő« kifejezés esetében nehéz eldönteni, hogy a családi érzésre történik-e hivatkozás, vagy pedig ősi tabuképzetről van-e szó. A norma felállításának célja a nagycsaládi kötelék épségének fenntartása, hiszen a család széthullása életveszélyes lett volna az egyes családtagok számára.
A női szeméremtest önkéntes felfedése a FAJTALANSÁGnak és a bujaságnak a jele (Jer 2,20.23kk; Ez 16,15-34; Péld 7,10), az erőszakos felfedés pedig a legnagyobb gyalázatnak számított. Jelképes értelemben: Istennek a népére mért büntetése (Ézs 3,18; 20,4; 47,3; Jer 13,26; JSir 1,8; 4,21; Ez 16,37; 23,10.29; Hós 2,2; Náh 3,5). Férfiak esetében a szemérem felfedése a részegségnek, az önkívületi állapotnak is lehet a következménye (1Móz 9,21; 1Sám 19,24; JSír 4,21; Hab 2,15).
A heréltség vagy a zúzott herék az ÓSZ-i gyülekezetből kizáró oknak számított (5Móz 23,1). (Ld. még SZERETKEZÉS)
VG
