Szerződés
Szerződés Az ókori Közel-K fennmaradt írásos anyagában rengeteg - házassági, örökösödési, adásvételi - szerződés maradt fenn. Ezeket gondosan fogalmazták, tanúk jelenlétében kötötték, az agyagra írottak közül sokat kiégettek, külön tokot készítettek nekik, amelyen kívül jelezték a szerződés tárgyát és a tanúk nevét. Következtethetünk belőlük a joggyakorlatra, a mindennapi életre. Olyan szokásokat tükröznek, amilyeneket a B emberei is gyakoroltak.
Szerződéskötést ír le a Jer 32, amely szinte a prófétai szimbolikus cselekedetek közé tartozik. Jeremiás megjövendöli az ország pusztulását, emiatt börtönben van, a babilóniaiak már közelednek, amikor a prófétának földet kínálnak eladásra. Elfogadja, kifizeti, megírja a szerződést egy nyitott és egy zárt példányban, hitelesítteti tanúkkal, rendelkezik cserépkorsóban való elhelyezéséről. Mindezt az Úr parancsára teszi, mert »fognak még házat, szántóföldet és szőlőt venni ebben az országban!«.
Több jogügyletről értesülünk a B-ból. Ábrahám szántóföldet vesz temetkezési helyül (1Móz 23), Boáz megveszi Naomi szántóföldjét, miközben egy másik rokon lemond ugyanarról (Ruth 4), Jákób házassági szerződést köt Lábánnal (1Móz 29,15kk); ezenkívül is vásároltak, házasodtak, örököltek. Nem tudni, ezek közül mennyit foglaltak írásba. Nagy részüket szóban köthették, ezért is volt fontos a kísérő ceremónia (Ruth 4,7; vö. 5Móz 25,9, ami nem egészen azonos) és a tanúk jelenléte. Ismerték a kézadás ceremóniáját is (Ezsd 10,19; Ez 17,18).
Számos kétoldalú megállapodás (pl. 1Móz 31,44), kötelezettségvállalás (Józs 24,25), személyek közötti érdekegyeztetés (2Sám 3,13), melyek a mi fogalmaink szerint inkább szerződések, a B-ban a SZÖVETSÉG körébe esnek.
CP
