Szövetség ládája
Szövetség ládája Hosszú időn át Izráel legszentebb kultusztárgya, Isten jelenlétének jelképe. Készítését maga Isten rendeli el a pusztában a szövetség megkötése után (2Móz 25,10-22), ugyanott el is készül (37,1-9). Akácfából készült, kb. 1,25 m hosszú, 0,75 m széles, 0,75 m magas, kívül-belül színarannyal bevonva, körül aranyszegély. Sarkain aranykarikák, kettő-kettő egy irányban, ezekbe arannyal bevont akácfa rudakat dugva szállították. Színarany fedele volt, két végén két kerúb, kiterjesztett szárnnyal egymás felé fordult, arccal a födélre hajolva.
A karikákat valószínűleg alul helyezték el, ezáltal a láda hordozás közben kiemelkedett a hordozók közül. Az ábrázolások tanúsága szerint így hordozták a régi K-en a kultusztárgyakat.
Az ÚR szoros kapcsolatban volt a ládával. Amikor elindult a láda, az Urat szólította Mózes fölkelésre, amikor megállt, lenyugvásra, egy-egy ritmikus mondással (4Móz 10,35k). A láda a menet élén haladt (10,33). Később (Józs 4) úgy kelnek át a Jordánon, hogy a ládát hordozó papok megállnak a folyó közepén, mintegy visszatartja a folyót, a nép annak védelmében kel át, majd amikor a láda elhagyta a Jordánt és újra a nép élére állt, a víz azonnal megindult. A láda ott haladt a menetben, amikor Jerikót bevették (Józs 6,6.8.9.11.12.13). Sámuel elhívásakor ott feküdt, ahol az Úr ládája volt, ennek egyenes folytatásaként értesülünk róla, hogy az Úr szólította (1Sám 3,3k). A nép úgy próbálja Istent segítségre kényszeríteni, hogy a ládát a táborba viszik. »Isten a táborba jött« - mondják a filiszteusok, valószínűleg ugyanezt hitték az izráeliták is (1Sám 4,3kk). A ládát a filiszteusok elvették. Éli erre a hírre meghalt, menye megszült, gyermekét haldokolva így nevezte el: »Odavan Izráel dicsősége«, mert elvették Isten ládáját. A láda csapást vitt a filiszteusokra, ledőlt előtte Dágon szobra, kénytelenek visszaküldeni. Hazatérőben a teheneket szinte a láda kényszeríti, hogy ösztöneikkel ellentétben Izráel felé menjenek (1Sám 5k). Dávid később Jeruzsálembe viteti, közben Uzza meghal, mert hozzányúlt a ládához (2Sám 6). A TEMPLOM megépítésétől a szentek szentjében állt, mint annak idején a sátorban (2Móz 26,33). Isten népe közt lakott (1Kir 6,13).
A kirajzolódó kép: ahol a láda, ott van Isten. Valószínű magyarázat: a láda üres trón, melyen láthatatlanul trónol Isten. Ezt erősítik meg azok az ókori ábrázolások, melyek láda alakú trónt mutatnak (esetleg kerúbbal, mint karfával!), legfőképpen pedig Jeremiás mondása, amikor a templommal a láda is elpusztult: Nem kell újból elkészíteni, mert Jeruzsálem lesz az ÚR trónja (3,16k). A láda szimbolikus jelentése tehát: a Sínai szövetségtől fogva Isten láthatatlanul népe élén vonul, majd a honfoglalás után a templomban köztük lakik.
A ládához egyéb módon is kapcsolódik a szövetség gondolata. Mózes a szövetség alapokmányát képező Tízparancsolatot helyezi el az Isten által írt kőtáblán benne. A láda hordozására az Úr Lévi törzsét választotta (5Móz 10,3-5.8). Nevezik a bizonyság ládájának is. A bizonyság a Tízparancsolat neve.
Külön szerep jut a láda fedelének, amelyet több hely is külön egységként említ; onnan adja Isten tudtul az akaratát (2Móz 25,22; 26,34; 30,6; 31,7; 40,20; 3Móz 16,2; 4Móz 7,89).
Áron egy edényben mannát helyezett el az Úr előtt, ami annyi, mint a láda előtt (2Móz 16,33k). Áron kivirágzott vesszejét Mózes ugyancsak a bizonyság elé helyezi. A Zsid 9,4 mindkettőről úgy tudja, hogy a ládában voltak.
CP
