Tál
Tál Széles, lapos, nyitott edény, melynek az átmérője a felső peremnél szélesebb, mint az alsónál. Egyaránt használják a háztartásban és a kultikus cselekmények bemutatásakor (2Móz 25,29; Bír 5,25; 6,38). Formája és anyaga különböző. Kezdetben kőből, majd később fémből és kiváltképpen agyagból készítették. Az ÓSZ-ben és ÚSZ-ben is több kifejezés is van e tárgy megjelölésére, melyek részben utalnak is a tál méretére, ill. funkciójára.
1. A h. 'aggán alatt hol nagyobb méretű elegyítőedényt (Énekek 7,3; Ézs 22,24), hol pedig fém hintőtálat kell érteni (2Móz 24,6.8).
2. A h. kaf (jelentése: »üres tenyér«), a g. fiále kisméretű aranytál (2Móz 25,29; 4Móz 7,84.86; 1Kir 7,50; Jer 52,18k). Kultuszi használatra készült. Súlya 10 sekel, s a füstölőszereket tartották benne (4Móz 7,14; vö. Jel 5,8; 15,7; 16,1-17; 17,1; 21,9).
3. A h. mizrák nagyobb méretű hintőtál rézből (2Móz 27,3; 38,8; 1Kir 7,45), ezüstből (4Móz 7,13-85) vagy aranyból (1Kir 7,50; 1Krón 28,17; 2Krón 4,8.22; Neh 7,70).
4. A h. köcáráh, mély tál (2Móz 25,29; 4Móz 7,13kk).
5. A h. szaf kisméretű edény (2Móz 12,22). Egyaránt használták mind a háztartásban (2Sám 17,28; 1Kir 7,50), mind pedig a templomban (2Kir 12,14; Jer 52,19; Zak 12,2). Cserépből, aranyból és ezüstből is készült ez az edényfajta. Az ÚSZ-ben a g. pinaksz használatos e tárgy megjelölésére. Keresztelő János levágott fejét tálra helyezték (Mt 14,8kk; Mk 6,25kk). Jézus a farizeusok szemére veti, hogy csak a tál külsejét tisztogatják (Lk 11,39).
6. A g. trüblion középméretű tál, ilyen volt az a mártásos tál, amelybe együtt nyújtotta bele kezét Jézussal Júdás, az áruló (Mt 26,23; Mk 14,20).
7. A g. nipter mosdótálat jelent. Ezt használta Jézus is, amikor megmosta tanítványainak lábát (Jn 13,5).
DI
