Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról
Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról Három jelentősebb kéziratban maradt ránk ez az apokrif gyermekség-ev. A g. nyelvű (jelzése: A) kézirat címe: »Tamásnak, az izráelita filozófusnak tudósítása az Úr gyermekkoráról«. Ez a leghosszabb, 19 fejezete van. A szír változat: »Az Úr Jézus gyermekkora«. A g. nyelvű másik (jelzése: B) kézirat címe: »Szent Tamás apostol irata az Úr élete folyásáról gyermekkorában«. Ez 11 fejezetből áll. Ezeken kívül latin, arab és örmény nyelvű töredékeket is számontartanak. Az elbeszélések valószínűleg még a 2. szd. második felében keletkeztek, ismeretlen pogánykeresztyén szerzőtől. A fennmaradt kéziratok viszont nagyon későiek (15-16. szd.).
Ez az apokrif ev Jézus 5 és 12 év közti koráról szóló legendás történeteket beszél el, legtöbbjük a kanonikus ev-októl igen eltérő lelkületet mutat. Pl. bosszú-csodákat tulajdonít a gyermek Jézusnak, melyeket az ellene vétkező játszótársai ellen hajt végre. Több párhuzamot találtak bennük bizonyos indiai legendákkal, melyek Krishna vagy Buddha gyermekkoráról szólnak. Vannak tanító jellegű részei, ezek a kisgyermek isteni bölcsességét kívánják tanúsítani. A szerző ismerte Lk 2,41kk-ből a 12 éves Jézus történetét, a g. A-változat végén ez - bővítésekkel - meg is található. A könyv krisztológiája doketista jellegű, Jézus valóságos embersége háttérbe szorul, csak látszatként tüntetik fel.
Ízelítőként egy történet (2. számú) az 5 éves Jézusról. Egy patak partján játszott és 12 verebet formált agyagból. De akkor éppen szombat volt, ezért panaszt tettek apjánál ellene. József felelősségre vonta Jézust. A gyermek Jézus tapsolt erre, az agyaggalambok pedig megelevenedve elszálltak. Akik látták, csodálkoztak és elbeszélték a Véneknek, mi történt. Jellemzőek az iskolai történetek. Kiderül, hogy a gyermek Jézus az egész ABC-t ismeri, mielőtt tanították volna. Felülmúlja tanítóit a bölcsességben.
BJ
