Teher
Teher Nehéz tömeg, amelynek mozgatásához általában szamarat (2Móz 23,5), tevét (2Kir 8,9), vagy teherhordókat (1Kir 5,29) alkalmaztak. A szombat megszenteléséhez hozzátartozott, hogy tilos volt terhet vinni a 7. napon (Jer 17,21 k).
Átvitt értelemben jelentheti azt, ami nyomasztja az embert, pl. a szolgaság (Ézs 9,3), a bűn (Zsolt 38,5), másokért való felelősség (4Móz 11,17). A farizeusok és írástudók törvényértelmezése és rendelkezéseik súlyos teherként nehezedtek az egyszerű népre (Mt 23,4; Lk 11,46). Az apostolok a pogányokból lett keresztyének vállára viszont nem akartak ilyen terhet rakni (ApCsel 15,28). Jézus terhe viszont könnyű (Mt 11,30). Pál apostol úgy hirdette az evangéliumot, hogy közben nem akart senkinek sem a terhére lenni (1Thessz 2,9). Mindenki köteles a maga terhét hordozni (Gal 6,5), ez alól nem lehet kibújni, de a keresztyéneknek kötelességük az is, hogy a másik terhét is hordozzák (Gal 6,2; Róm 15,1k).
