Teofánia

Teljes szövegű keresés

Teofánia Jelentése: az istenség (látható) megjelenése. A B-tudományban és a vallástörténetben használatos kifejezés, amely Isten, ill. valamely istenség érzékelhető megnyilvánulását, ill. megjelenését, láthatóvá válását jelöli. Általában megkülönböztetik a látomástól (visio), amely nem feltétlenül foglalja magában a látott istenség reális jelenlétét. A teofánia végeredményben olyan vízió, amely a külső érzékszervek előtt nyilvánul meg. A teofánia a tárgyi valóságot, a vízió ennek alanyi kapcsolatát jelöli. A B-tudományi szóhasználatban, a jelenség B-i leírása alapján, csupán Isten megjelenésének érzékelhető megnyilvánulásait jelentheti, mivel szigorú értelemben véve Isten nem lesz láthatóvá, hanem csak jelenlétének megnyilvánulásai.
Az ÓSZ-i teofánia-leírások nagyon szerteágazóak. Első elemük Isten eljövetele, amint el vagy lejön szent lakóhelyéről (5Móz 33,2: a Sínairól; Hab 3,3; Témán felől). E motívum SITZ IM LEBENe az izráeli seregek győzelmi ünnepe, amikor az »Úr háborújának« harcosai megünnepelték Jahve segítségét. Innen került át a motívum a himnikus költészetbe, majd onnan az ítéletet, ill. üdvöt hirdető próféciákba. Ekkor azonban Jahve már nem a Sínairól, hanem a prófétai szemléletnek megfelelő lakóhelyről jön (Zsolt 50,3: a Sionról; Ézs 30,27: Jahve neve a távolból; Ez 1,4: É-ról, azaz a Mezopotámia és Izráel közötti karavánúton), vagy nem tesznek említést az eljövetel helyéről (Ézs 40,10; 59,19k; Zak 14,5). Az Úr eljövetelekor az alapok megrendülnek, a hegyek megindulnak, az ég és a föld mozgásba kerül (2Móz 19,18; 1Kir 19,8kk; Mik 1,3kk). Sok teofánia-ábrázolás további motívumokkal is bővíti a leírást (vö. Zsolt 18,8-16; 77,17-20; 97; Náh 1; Hab 3). Bár a természeti teofániák nem annyira jellemzőek Izráel hitére, mégis gyakran megtalálhatók az ÓSZ-ben. A természeti jelenségek, mint Isten megjelenésének hatásos kísérőjelenségei, általában a földműves népek vallásainak a jellegzetességei. Isten megjelenésének borzalmat keltő képzetei egyformán ismeretesek Izráelben és a környező népeknél (suméroknál, hettitáknál, babiloniaknál és a szíriai Kánaán térségben).
Ámós próféta Isten hangját az oroszlán ordításával és a viharisten mennydörgésével hasonlítja össze, amely most nem esőt és termékenységet hoz, hanem pusztulást (Ám 1,2; Ézs 26,21; 30,27kk; 66,15k; Zsolt 29). A villámok Isten fegyverei (Zsolt 18,15; 77,18k), a felhőket harci kocsiként használja (Zsolt 68,18), körülötte nagy fényesség van (Zsolt 50,2; 5Móz 33,2; Hab 3,4).
Csak ritkán következik be a teofánia a Sionról (Ám 1,2), legtöbbször az Úr az égből indul, a legrégibb szövegekben pedig a Sínairól (5Móz 33,2; Bír 5,4k; Zsolt 68,9). A Pent Sínai-elbeszélései Istennek a múltban történő megjelenéseit mondják el, a Zsolt teofánia-szövegei Isten jelenben történő eljövetelét ábrázolják (Zsolt 68,18; 96,13), a próféták pedig jövőben történő eljövetelét hirdetik. A teofánia-ábrázolások gyakran az Izráel vagy az idegen népek ellen mondott prófétai ítélethirdetésekben is előfordulnak (Ézs 31,4; 40,10; 42,13; Jóel 2,10).
Mind a zsoltárok, mind a himnuszok, mind pedig a próféciák Isten egyedülálló hatalmát hirdetik, amelynek sem a természet, sem a történelem nem tud ellenállni. Már a legkorábbi teofánia-ábrázolás harcokban győzedelmes Úrként ábrázolja Istent (Bír 5,4). A próféták a természeti jelenségek ábrázolásával azt akarták jelezni, hogy a világ Isten eljövetelével nem marad ugyanaz, mint azelőtt volt (Ézs 40,4; 1Sám 2,6kk).
A teofánia-ábrázolásokban gyakran találunk utalásokat arra, hogy Isten harcot vív a tengeri szörnnyel. A mitikus képzet Isten hatalmának nagyságát, borzalmasságát akarja magasztalni (Zsolt 77,17kk; 29,3; 93,4; 114,3; Náh 1,4). Isten megjelenése földrengést okoz és a tenger hullámait felkorbácsolja. A viharfelhőkön száll és a villámokat fegyverül használja. Deutero-Ézsaiás az egyiptomi kivonulás csodáját a tengeri szörnnyel való küzdelem képzetével színezi. Itt azonban már a mitikus esemény elveszítette önálló értelmét, valójában már csak a történeti esemény szemléletességét szolgálja (Ézs 51,9-12; 43,16k). (Ld. még MEGJELENIK)
VG

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages