Tetszés
Tetszés Valamit jónak, megfelelőnek, örömkeltőnek találni, felsőbbség részéről a kegyes elfogadás. H. rácón. Kedves az igaz ember beszéde, jóra törekvése (Péld 10,32; 11,27). A király így fogadja az értelmes szolgát, igaz szót, tetszése éltet (Péld 14,25; 16,13.15; 19,12). Hatalommal párosulva a hatalmas önkényétől is függ (Neh 9,24.37; Eszt 1,8; 9,5; Dán 8,4; 11,3.16.36).
Isten döntése arról, amit szívesen fogad. Így elhangozhat áldáskívánásként: Legyen kegyelmes hozzád Istened (2Sám 24,23). Gyönyörködik szolgájában (Ézs 42,1). Elfogadhatja az ember cselekvésmódját (5Móz 33,11; Péld 16,7), kegyelmébe fogadhatja országát (Zsolt 85,2).
A kultusszal kapcsolatban szakkifejezés: a tökéletes végrehajtás, az áldozat hibátlansága az előfeltétele annak, hogy Isten tetszéssel fogadja (2Móz 28,38; 3Móz 1,3k; 19,5; 22,19k stb.). A prófétáknál vagy ígéret (Ézs 56,7; 60,7), vagy figyelmeztetés (58,5; vö. Mik 6,7; Mal 1,10.13).
Az ÚSZ-ben mindaz, ami Isten akarata szerint való (Gal 1,10; Kol 1,10), gyakran szembeállítva az emberek tetszésével. (Vö. Róm 8,8; 15,1-3; 1Kor 7,32-34; 1Thessz 2,4.15; 2Tim 2,4.)
