Tibériás-tenger
Tibériás-tenger Ezen a néven említi Jn 6,1 és 21,1 a Genezáret tavát. Tibériás városáról nevezték így, amely a tó NY-i partján a környék legnagyobb városa volt. A természeti szépségekben gazdag vidéken fekvő tónak többféle neve volt. A honfoglalás korában még Kinneret-tó volt (5Móz 3,17), akkor is a tóparti város: Kinneret (Józs 11,2; 19,35) kölcsönözte a nevet. A tó képezett természetes határt több törzsi terület között. Így, noha Naftáli birtoka lett, a halban gazdag tavon a többiek is halászhattak.
Két különlegessége is volt a tónak. Egyik, hogy fekvése alacsonyabb volt a tengerszint magasságánál, a másik, hogy a Jordán keresztülfolyó vize állandóan frissen tartotta a tavat. A Galileai-tenger (Mk 1,16; 7,31) és Genezáret-tó (Lk 5,1) néven is ismert tó É-D-i irányban 21 km hosszú és K-NY-i irányban 12 km széles, a mélysége közel 50 m.
Jézus többször járt ezen a tájon, amely nem volt túl messze Názárettől. A tóparton és a körülötte levő falvakban tanított. A hegyekről lezúduló szél hirtelen és heves viharokat támasztott, amely gyorsan elnyelhette a könnyű kis halászhajókat. Mk 4,36-39 és par egy ilyen vihar lecsendesítését őrzi.
