Vak, vakság
Vak, vakság A szembetegségek Izráelben rendkívül gyakoriak. Az erős napsugárzás, a szállongó por hamar okoz valamilyen szemgyulladást, ami azután vaksághoz vezethet. Mintegy harmincszor említi az ÓSZ kifejezetten a vakságot (h. 'ivvér, 'ivvárón, 'avveret, g. tüflosz), emellett ilyen kifejezések is előfordulnak: »meghomályosodott a szeme« (1Móz 27,1), »nem látott« (1Móz 48,10).
A vakság kultuszi szolgálatra alkalmatlanná tette Áron nemzetségének tagjait (3Móz 21,18k), de az áldozati állat sem lehetett vak (3Móz 22,22; 5Móz 15,21; Mal 1,8). A BETEGSÉGEK és a BŰN között Izráel hite szerint mechanikus összefüggés van, ezért a vakságot is Isten büntetésének tartották (vö. 2Móz 4,11; 5Móz 28,28; Ézs 29,9; Jn 9,1kk; ApCsel 13,11). Ez a gondolat különösen a rabbinikus zsidóságban erősödött fel. A vak ui. nem tudja a Tórát tanulmányozni. A qumráni gyülekezet a vakokat kizárta a közösségből (vö. lQSa II,6).
A társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai a vakok (Mk 10,46; Jn 9,8). Segítségre szorultságuk közmondásos volt (5Móz 28,29; Ézs 59,9k; JSir 4,14 stb.), ezért az ÓSZ-i törvények védelmükbe veszik őket (3Móz 19,14; 5Móz 27,18). A kegyes Jób azzal dicsekszik, hogy ő a vakok vezetője volt (Jób 29,15).
Átvitt értelemben a vakság Isten csodáinak és akaratának fel nem ismerését és az ezzel járó életfolytatást jelenti (Ézs 42,18kk; 43,8; 56,10; Zof 1,17; Mt 15,14; 23,17.26; Jn 9,1kk; Róm 2,19; Jel 3,17). A megvesztegetési ajándék vakká teszi még a világosan látókat is (2Móz 23,8; 5Móz 16,19). Az Isten iránt engedetlen nép elvakulttá lesz (Ézs 6,10; 29,9k). Jézus a farizeusokat nevezi »világtalanok vak vezetőjének« (Mt 15,14; 23,16).
A vakság gyógyításával kapcsolatban nem voltak illúziói Izráelnek. Tudták, egyedül Isten az, aki a vakságból ki tud gyógyítani (2Móz 4,11; vö. Péld 20,12). Az újra látás a végső idők csodái közé tartozik (Ézs 29,18; 35,5; Jer 31,8; vö. Lk 4,18). Jézus közösséget vállalt a vakokkal is. A qumráni gyakorlattal ellentétben arra kéri övéit, hogy vakokat is hívjanak meg vendégségbe (Lk 14,13.21). A vakok meggyógyítása a messiási idő jele (Mt 9,27kk; 11,5; 12,22; 15,30; 21,14; Mk 8,22k; 10,46 par; Lk 7,21; vö. Ézs 29,18; 35,5). A vakon született ember betegségének nem az »oka«, hanem a célja fontos (Jn 9,3).
VG
