Várhegy
Várhegy H. möcúdáh.
Ahol csak lehetett, a VÁRakat, ERŐDÍTMÉNYeket a terepből kiemelkedő magaslatokra építették. Ilyen volt pl. Jeruzsálem vára, amely a honfoglalás idején a JEBÚSZIAK kezén volt, és csak Dávid tudta tőlük elvenni (2Sám 5,6-8; 1Krón 11,4-6). Az ÚF a várhegyet sziklavárnak nevezi, de itt az átlagosnál jóval nagyobb, hegy méretű sziklára kell gondolni. A jebúsziak vára Jeruzsálemben a DK-en emelkedő hegyfokon állt, amely rendkívül jól védhető volt. Dávid a vár bevétele után kijavíttatta a falakat, de nem bővítette tovább a kb. 3 hektárnyi kiterjedésű várost.
Palesztina egyes vidékein a patakok mélyen belevágták medrüket a puha homok- és mészkőbe, és hatalmas sziklákat hoztak létre, amelyek hegynyi méretükkel természetes menedékként, várként szolgáltak. A veszély idején a lapályon lakó nép felhúzódott ezekre a hegyekre (Jer 4,29; 1Sám 13,6). Maga Dávid is Saul előli menekülésekor ilyen sziklavárat választott rejtekhelyül (1Sám 22,4k; 24,23), akárcsak akkor, amikor a filiszteusok elől keresett búvóhelyet (2Sám 5,17). (Ld. még JERUZSÁLEM)
