Víz

Teljes szövegű keresés

Víz 1. Az élet föltétele. A B-i országok közelében sivatagok voltak, Izráel földjét K és D felé sivatag határolta, de PALESZTINÁN belül is voltak tájegységek, ahol a csapadék nagyon szűkös volt. A víz mennyisége határozta meg, mennyire szaporodhatott föl az állatállomány (1Móz 13,5-10), ezért a víznyerő hely állandó súrlódások tárgya volt (1Móz 26,12-22; 29,1-8; 2Móz 2,16-19). Éden kertjének túláradó bőségét az is mutatja, hogy négy folyó ömlik ki belőle (1Móz 2,10-14). Isten sok egyéb csoda mellett vízzel is ellátta vándorló népét (2Móz 15,22-27; 17,1-7; 4Móz 20,2-11; Neh 9,15; Zsolt 78,15k.20; 105,41). Az ígéret földjének áldásai közé tartozik a vizek bősége (5Móz 8,7; 11,11). Az aszály Isten figyelmeztető büntetése (1Kir 17,1; 18,4kk; vö. Zsolt 65,10k; 104,10-13; 147,18; Hós 6,3; Jób 5,10; 12,15; 26,8; 28,25k; 36,27k).
2. A víz éltető ereje számos hasonlat, metafora, szimbólum alapja lett: a szabadulás forrása (Ézs 12,3), az Úrhoz térő szomjazók vizet kapnak (55,1). A csendes, de lassan folyó Silóaht - az ÚR segítségének jelét - megvetik (Ézs 8,6). A vizet ciszternákban is tárolták, de ennek minősége egészen más volt, mint az »élő vízé«, a friss forrás- vagy patakvízé. Meg is szökhetett belőle a víz. Ez Jer hasonlatának az alapja (2,13; 17,13). Az időszakos vízfolyások, a vádik, nyári időszakban kiszáradtak, gyakran csalódtak azok, akik számítottak rájuk (Jer 15,18). A folyóvíz mellé ültetett fa nyáron is kapott az éltető nedvességből, amikor egyébként minden kiszáradt. Ilyen az igaz (Zsolt 1,3). Jézus a samaritánus nő lelki szomjúságát akarja csillapítani, amikor olyan vizet kínál neki, ami után nem szomjazik meg többé (Jn 4,10kk); hasonlóképpen a sokaságnak, az élet kenyerével együtt (Jn 6,35; 7,37). Az élet vizéről beszél a Jel 21,6; 22,17.
Ezékiel a fogság utáni lelki megújulásról beszél látomásában, amikor a kultusz nem csupán lélektelen külsőség, hanem életadó kapcsolat Istennel. A templomból forrás fakad, a kiömlő víz egyre mélyülő folyóvá lesz (47,1-12). Ilyen áldásforrássá teszi Jézus a követőit (Jn 7,38). Ilyen lesz a mennyei Jeruzsálem (Jel 22,1k). A bő víz képeivel érzékelteti Bálák Izráel áldott voltát (4Móz 24,6k). Isten a jó pásztor, aki legelőről és vízről gondoskodik népének (Zsolt 23,2).
3. A víz jól ismert, mindennap használt anyag, közismert természeti jelenségek része (ESŐ, FOLYÓ, FELHŐ, FORRÁS, TENGER). Különféle tulajdonságait felhasználják hasonlatokban (1Móz 49,4; Péld 27,l5.19; 2Sám 14,14 stb.).
4. A kultuszban élő víz volt előírva az áldozat lemosására (3Móz 14,5k.50-52; 15,13). A különböző lemosásoknak, mosakodásoknak nagy szerepe volt (pl. 3Móz 15). Alkalmaztak szent vizet (4Móz 5,17kk), tisztító vizet (4Móz 19). A próféták erre utalva ajánlották a belső megtisztulást (Ézs 1,16; vö. Zsolt 51,9), ígérték az Isten munkálta tisztulást (Ez 36,25). Az ÚSZ továbbviszi a képet (Ef 5,26; Tit 3,5). Vízzel történik a Krisztus által elrendelt KERESZTSÉG, amire utal még Jn 3,5; Zsid 10,22. A keresztség előképét látja az özönvízben az 1Pt 3,18-22; a tengeren való átkelésben és a felhőben 1Kor 10,1-5.
5. A pogány mitológiákban a vizek, különösen a tenger, önálló istenek, számottevő hatalommal. Az ÓSZ számos helyen hangsúlyozza Isten uraságát a vizek fölött. Népe előtt kettévált a tenger és a Jordán. Uraságát megéneklik a zsoltárok (46,4k; 77,17-21; 93,3k; 104,6k; 114,3-5). A teremtésre utal vissza Jób 38,8-11; Péld 8,28k. Hivatkozik rá a próféta, újabb üzenetének megfogalmazásakor (Ézs 51,10; 63,11-14).
CP
Vízió Latin eredetű szó, jelentése: látomás; az a közlési mód, ahogy Isten a maga elrejtett gondolatait, útmutatását elmondja a prófétának szavakba öntés és továbbadás céljából. A próféta szemei előtt megjelenik természetfölötti úton egy kép vagy történés, közben hangot is hall. A látomás értelmét vagy megérti közvetlenül, vagy magyarázatot kap hozzá. A látomás mindig éber állapotban történik. Ilyenkor az érzékek nem kikapcsolódnak, hanem fölfokozódnak és az Isten által adott látványra összpontosulnak. Ebben szigorúan különbözik az ÁLOMtól, amely szintén lehet kijelentésforrás. A kettő közötti átmenet az éjszakai látomás.Nagy elhivatási látomások tehetnek közönséges embereket prófétává (Ézs 6; Jer 1). Különösen sok látomást látott Ezékiel. Egyetlen éjszakai látomássorozatban kapja a mondanivalók összefüggő tömegét Zakariás (1,7-6,8). Ugyancsak sorozatot kap Ámós (ÚF-ban: Ámós), amelyek egy gondolatot visznek előre (7,1-9; 8,1-3; 9,1-4). Ezeket minden bizonnyal nem egyszerre nyerte.
Néha egyszerű dolog a látomás tárgya: két kosár füge (Jer 24). Lehet mögötte szójáték: Jeremiás mandulavesszőt (h. sákéd) lát, ami lelkébe vési, hogy az ÚRnak gondja van (sókéd) igéinek beteljesítésére. Ámós egy kosár érett (kajic) gyümölcs által nyer üzenetet az Izráelt érő végről (kéc; vö. Jer 1,11k és Ám 8,1-3).
Isten gyakran ilyen látás formájában adta tudtul a prófétának mondanivalóját. Sohasem magában járt, hanem társult hozzá az Ige. A lényeges mindig ez utóbbi. Az Ige a próféta igazi ismertetőjele (Jer 23,28k). A prófétai élményt aztán már akkor is látomásnak nevezték, amikor nem kísérte látomás. Annak a nyomatékos kifejezésre juttatása ez, hogy Isten természetfölötti úton tudatja prófétájával az Igét. Amit a próféta mond, az nem saját gondolata, szava, nem tőle származik, hanem kívülről, Istentől jön. Az egész prófétai könyv látomás, pedig alig van benne látomás (Ézs 1,1). Így állhat elő az az ellentmondásnak tűnő fogalmazás: A szó, amelyet látott (Ézs 2,1; 13,1; Ám 1,1; Mik 1,1; Hab 1,1). A modern fordítások ezt ilyen fordulattal adják vissza: Ezt az igét kapta látomásban...
Bálám is látomásnak nevezi próféciáját (4Móz 24,4.16). Nátánhoz az ÚR igéje szól, az összefoglaló beszédnek és látomásnak nevezi (2Sám 7,4.17).
Az embernek szüksége van Isten kijelentésére, ezért a látomás: áldás (Zsolt 89,20; Hós 12,11). A jövendő áldott korban általános lesz Isten népe között (Jóel 3,1). Viszont ha nincs kijelentés (a h. szövegben: látomás), elvadul a nép (Péld 29,18). Ha megritkul vagy nincs, az fenyegető, áldatlan állapot (1Sám 3,1; Ez 7,26; Mik 3,6).
A hamis próféták csak hazudják, hogy látomást (az ÚRtól jövő kijelentést) kapnak, ezért nem válik be. Hazug a bálványoktól kapott látomás (Ez 13,6-9.16; Zak 10,2). Viszont ha az ÚR szól, akkor biztos beteljesedik (Ez 12,21-28).
Kedvelt közlési módja az apokaliptikának, hogy a jelenről szóló tanítását látomások szimbolikájába burkolva mondja el (Dán 8-12; Jel).
A prófétákon kívül Isten más szolgái is nyertek látomást (1Móz 15,1). Jézus követője boldog, mert lát, olyat, amit még a próféták sem nyertek látomásokban (Mt 13,16k).
A kat. misszió döntő pontjain jelentkezik a látomás. Az első vértanú bizonyságtétele látomásba torkollik (ApCsel 7,54-60). Pál apostol megtérését és apostoli elhivatását három látomás is munkálja (ApCsel 9,1kk. 10kk.12). Pétert látomás indítja a pogánymisszió felé, mint ahogy Kornéliuszt az készíti föl ennek a fogadására (ApCsel 10,1kk).
CP

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages