Zálog
Zálog Az adós által a kölcsönadónál elhelyezett, a kölcsönvett összegnél értékesebb tárgy. Ez kényszeríti az adóst az adóssága megfizetésére. Ha mégsem teszi, jelentékeny veszteséget szenved. Lehet azonban, hogy az adós nem felelőtlenségből, rosszindulatból nem fizet, hanem szegénysége, szerencsétlen helyzete miatt. Ilyenkor a zálogtárgy elvesztése tovább taszítja a szegénységbe. Emiatt az ÓSZ szociális meggondolásból szabályozza, enyhíti a zálogvétel körülményeit.
Az egyetlen takaróul szolgáló felsőruhát naplementéig vissza kellett adni (2Móz 22,25k; 5Móz 24,12k). Nappal, munkavégzéshez nem volt rá szükség, a hűvös éjszakára azonban igen. Nem volt szabad a napi életfolytatáshoz szükséges malmot zálogba venni (5Móz 24,6). Palesztinában hajnalonta őrölték a család napi kenyérszükségletének megfelelő gabonamennyiséget. A kölcsönadó nem léphetett az adós házába, hogy zálogot vegyen, hanem kint kellett megvárnia, amit az zálogul kihozott (5Móz 24,10k). Nem lehetett zálogba venni özvegyasszony ruháját (24,17). Szociális vonatkozásban emeli fel szavát Hab 2,6.
A zálogadás érdekes esetével találkozunk Júda és Támár történetében (1Móz 38,17kk). (Ld. még ADÓS, ADÓSSÁG)
