Zsák
Zsák A h. szak szó durva, szőrből készített és gabona vagy egyéb tárolására alkalmas eszközt jelent, amely általában hosszúkás alakú, tömlőszerűen képzett, és egyik végén nyitható, beköthető (1Móz 42,25.27.35; 3Móz 11,32; Józs 9,4).
A csípő köré kötött szőrből készült durva anyag, amelyet próféták (Ézs 20,2) vagy gyászolók viseltek (1Móz 37,34; 1Kir 20,31; Ám 8,10). Jelezhette a szenvedést és a nemzeti tragédiát is (2Kir 6,30; Eszt 4,1; Jób 16,15). A próféták az eljövendő ítélet hirdetésére is felhasználták (Ézs 22,12; Jer 4,8).
A megalázkodásnak, a bűnbánatnak és a gyásznak a jeleként olvashatunk róla legtöbbször. Férfiak és nők egyaránt viselték, a bűnbánat esetén csupasz testükre kötve (1Kir 21,27; 2Kir 6,30). Jón 3,8 még az állatok zsákruhába öltöztetését is szükségesnek tartja Ninivében. Úgy látszik, mintha az asszonyok gyászruhája egy másféle sötét ruha is lehetett volna (2Sám 14,2). Gyászruhát a meghaltak miatt viseltek (2Sám 3,31; Jer 6,26; Jóel 1,8). Ricpá zsákruhával, azaz gyászruhával terítette le a temetetlenül hagyott halottait (2Sám 21,10). A gyász és bűnbánat jeleként találkozunk a szóval Jézus szavai között is (Mt 11,21; Lk 10,13).
