Zsoltárok könyve

Teljes szövegű keresés

Zsoltárok könyve 1. A B legterjedelmesebb könyve, a h. kánonban az Iratok, a fordításokban a költői-tanító könyvek élén áll. Izráel vallásos költészetének, verses imádságainak gyűjteménye, nagy valószínűséggel énekeskönyve, ugyanakkor Isten kijelentésének része. H. címe töhillím, ami a nőnemű töhilláh »dicséret«, »magasztaló ének« hímnemű többes száma. E rendhagyó többes valószínűleg a könyv címéül lefoglalt különös forma. Műfajilag nem fedi a Zsolt tartalmát, melyben bűnbánat, könyörgés is bőven található. Ezért nevezték töfillót-nak is (Zsolt 72,20) »imádságok«, »könyörgések«. A műfaji sokszínűséget még ez sem fedi (pl. tanító költemények). G. címe pszalmoi vagy biblos pszalmon. A pszalmos a h. mizmór fordítása (57 zsoltár címiratában szerepel), ami valószínűleg a zmr »húrokat pengetni« igéből származik.
2. A Zsolt 150 költeményt foglal magába. A LXX ezt a 150-et másképp osztja be, amiért a számozás kissé eltolódik. Összevonja a 9-10-et és a 114-115-öt, viszont kettéosztja a 116-ot és a 147-et. Mivel sok fordítás a LXX-át követi, az eltérést táblázatban is bemutatjuk.
 
MLXX
1-8 zsoltár = 1-8
9-10 = 9
11-113 = 10-112
114-115 = 113
116,1-9 = 114
116,10-19 = 115
117-146 = 116-145
147,1-11 = 146
147,12-20 = 147
148-150 = 148-150
 
A LXX-ban van még egy 151. zsoltár is ekszothen arithmou »számfeletti« megjelöléssel.
Négy zsoltár kétszeresen is ránk maradt: Zsolt 18 = 2Sám 22; Zsolt 14 = Zsolt 53; Zsolt 70 azonos a Zsolt 40,13-17-tel; Zsolt 108 az 57,8-12 és 60,7-14-ből van összeállítva. Ezek felismerhetően azonosak, bár a párok szövege közt némi eltérés van.
3. A Zsolt-t a h. szöveg öt könyvre osztja föl: a) 1-41. b) 42-72. c) 73-89. d) 90-106. e) 107-150. Mindegyik könyvet doxológia zárja le (Zsolt 41,14; 72,19; 89,53; 106,48; 150,6), a 150. zsoltár talán teljes egészében az utolsó könyvet és egyben az egész Zsolt-t lezáró doxológia. A felosztás okáról, módjáról hiteles közlés nem maradt ránk. Talán a Zsolt-nak akartak súlyt adni vele, mert a Tóra is ennyi könyvből áll.
Megfigyelhetők a könyvön belül kisebb gyűjtemények. Ezek határai nem esnek egybe az öt könyv határaival. Egyik ilyen gyűjtemény az ún. »elóhista Zsolt« (42-83.), melynek jellemzője, hogy Isten neve (jahveh) helyett mindig az »Isten« ('elóhím) szót használja. Jellemző: a 14. zsoltárban az Úr neve (Jahve) áll, ugyanez fel van véve (Zsolt 53-ként) az elóhista Zsolt-ba, ott mindenütt »Isten« áll helyette. Ez a gyűjtemény három kisebbre oszlik: a) A címiratban Kórah fiai (42-49). b) A címiratban Dávid - de nem mindenütt (51-72.). A 72 pl. Salamoné, de vö. 72,20: itt végződnek Dávid imádságai. c) A címiratban Ászáf (73-83, de 50 is).
Csupa Dávid-zsoltár a 3-41. (kivéve 33), ezt egy királyzsoltár (2) vezeti be, míg a Zsolt 1 az egész könyv bevezetője.
További megkülönböztethető egységek: »Uralkodik az ÚR!« (93-99.); Halleluja zsoltárok,(104-106.; 11-117.; 135; 146-150.); ZARÁNDOKÉNEKek (120-135.); még egyszer Kórah fiai (84-88), közben egy Dávid-zsoltárral (86).
4. A Zsolt-ban használt költői eszközöket, formákat, műfaj szerinti felosztásukat ld. KÖLTÉSZET. E formákat már Kr. e. 14-12. szd.-ban alkalmazta a kánaánita irodalom (ld. UGARIT), ennek alapján tehát nem lehet a zsoltárokat későre keltezni.
5. A zsoltárok címiratai minden erőfeszítés ellenére megfejtetlenek. A magyar fordítás a kutatás pillanatnyi állása szerint legvalószínűbb megoldást alkalmazta. Nem tudjuk, mikor neveztek egy zsoltárt éneknek (sír), hogy a zsoltár (mizmór) valóban a húrok pengetésével áll-e kapcsolatban, hogy a maszkíl valóban tanító költemény-e, mi a miktám (16,1; 56,1; 57,1; 58,1; 59,1; 60,1). A ZARÁNDOKÉNEK fordítás is csak nagyon valószínű, de nem biztos, a siggájón (7,1) rejtély. Csak a már említett töfilláh »dicséret« (145,1) és töfillót »imádság, könyörgés« (17,1) biztos, mert ezek más összefüggésből is ismert szavak. A bingínót (4,1; 6,1; 54,1; 55,1; 67,1; 76,1) a ngn igével való összefüggése alapján húros hangszer, de kérdéses, hogy mély hangú-e. A szela talán a zenei közjátékra utal.
Az is csak valószínű, hogy ha cal (-ra, -re) prepozícióra néhány szó következik (8,1; 9,1; 45,1 stb.), akkor egy ilyen kezdetű másik ének dallamára kellett énekelni az adott zsoltárt. A »kezdetű ének dallamára« szavak nincsenek az eredetiben. 55 címiratban fordul elő a lamnaccéah »karmesternek« szó, ha valóban az volt.
A Dávidé szó nem jelenti azt, hogy ő a szerző. A használt lö prepozíció jelentése: -nak, -nek, számára. Értelmezhető úgy is, hogy Dávid tiszteletére, vagy Dávid egy élethelyzetére írták a költeményt, netán a műfajt jelölték nevével, minthogy híres volt zenészi, költői képességéről. Természetesen utalhat a szó Dávid szerzőségére is.
6. A zsoltárok a címiratok nélkül is jól értelmezhető imádságok (a Dávid élethelyzetére való utalás színesíti, egy vonással gazdagítja ezt az értelmezést). Elég általánosak ahhoz, hogy egy egész közösség énekelhesse, elég részletezőek, hogy ki-ki megtalálhassa az állapotának megfelelőt. A címiratokból annyi kitűnik, hogy közösség számára készültek, énekelték és - legalábbis részben - zenével kísérték őket. Mindez nem zárja ki egyéni, személyes használatukat: nagy részük egyes szám első személyben szól.
A liturgiával való kapcsolatuk kétségtelen (81,2-5; 96), de az ÓSZ-ben alig van utalás arra, hogyan illeszkedtek a liturgiába. Bizonyára a templomba bemenetel előtt énekelték a 15.; 24; 118,19kk-t. Talán bűnbánati gyászliturgia része volt a 74; 89 - hálaadásé a 107.
7. A Zsolt-ban tömörítve, egyes pontokon részletezve benne van az ÓSZ egész tanítása, valamint annak az ÚSZ-re mutató elemei. Sokatmondó már az a tény, hogy a B-nak milyen nagy része imádság!
a) A bűnbánat követelménye a bírák korától végigkíséri Izráel történetét. A próféták erőteljesen követelték. A Zsolt-ban megszólal a bűnbánat, az ember kicsinységének megvallása, az Isten kegyelméért való könyörgés (ld. BŰNBÁNAT; SZEGÉNY).
b) A hála és dicsőítés megfogalmazására szinte az egyetlen útbaigazítónk. Két kiemelendő terület: A bajba jutott, szabadulásért könyörgő ember is hálaadással és dicsőítéssel fejezi be imádságát. Egész imádságok egyetlen témája Isten dicsőítése (145-150.).
c) Izráel elsősorban tetteiből ismerte meg Istent. Alapvető élménye az egyiptomi szabadulás. A kijelentés fontos része a történelem prófétai áttekintése. Az egésznek az élén ott áll ugyan a teremtéstörténet, de ez a teológiában gyakran elfelejtődik. A Zsolt tele van a teremtő, világfeletti Istenre való utalással. Nemcsak olyankor, amikor a teljes zsoltár vagy annak bevezető része magasztalja a teremtőt (8; 19; 33; 90; 104; 136), hanem amikor csak egy jelző, kifejezés, a választott istennév mutat rá. »A mennyben lakozó« (2,4), »akinek trónja a mennyekben van« (11,4), látja az anyja méhében formálódó magzatot (139,15k), magasztalja minden teremtménye (145,10). Rá utal (részben) a Seregek Ura név, továbbá a Felséges (celjón vö. 1Móz 14,19), az »öröktől fogva örökké« kifejezés stb. Ezért kell leborulni előtte (95,6; 99,5; 100,3k).
d) Az égben lakó Isten különös módon jelen van népe között. Sion a jelenlétének jelképe. Ott van szent templomában, akinek trónja a mennyben van (11,4). Különleges védelmébe veszi (46; 48; 76; 87). Egyetlen magyarázata ennek az Úr döntése (132,13). Számtalan helyen fejezik ki iránta szeretetüket, a fogságból keserűen gondolnak vissza rá (137,1-3).
e) A királlyal kapcsolatos váradalmaik, reményeik a királyzsoltárokban kapnak hangot (2; 18; 20; 21; 45; 72; 89; 101; 110; 132; 144,1-10). A Dávidnak adott ígéret alapján (2Sám 7,8-17) az eszmény fejeződik itt ki, miközben a valóság mást mutat (Királyok könyve, próféták). Ezzel előre mutatnak az ÚSZ-i beteljesedésre. Mindez nem zárja ki a bűnbánatot (89,39kk).
f) A történelem kétféleképpen jelentkezik a Zsolt-ban: Üdvtörténeti összefoglalások (78; 105; 106; 136) és utalások (66; 114) formájában, vagy a folyó történelemre adott imádságos válaszként, akár mint diadalének (18), akár mint bűnbánat (89).
g) Képviselve van a Zsolt-ban a BÖLCSESSÉGIRODALOM, ajándékai közül a törvénynek való örvendezés (19; 119), a szenvedő ember panasza, a teljes élet.
CP

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages