Áhija
Áhija – vagy Ahiás, Achija ('az Úr fivére') próféta (2Kir). Még Salamon életében megjövendölte Jeroboám1nak egy jelképes cselekedettel, hogy az országból kiszakadó tíz északi törzs királya lesz: köpenyét tizenkét részre szabta szét, s tízet neki nyújtott belőle. Öregkorában, már vakon azt jósolta meg, hogy Jeroboám egész nemzetségét kiirtja Izraelből az Úr büntetésül, mert népét elszakította a jeruzsálemi szentélytől; ezt a jövendölést Bása teljesítette be. – Az izraeli királyok történetének első évszázada alatt szinte menetrendszerűen bekövetkező, családirtással egybekötött trónfosztásokat (lásd még Zimri, Jehu1) a Szentírás minden esetben a kárvallottak elődjére kimondott isteni átok, ill. az ezt bejelentő prófétai jövendölés (lásd még Jehu2, Illés) beteljesüléseként értékeli. Mindezek mögött az a késői keletű papi szemlélet áll, amely szerint a Jahve-kultusznak a jeruzsálemi szentélyen kívüli minden formája bűnös – Izraelnek állami önállósága szempontjából viszont megkerülhetetlen szükségszerűség volt saját szentélyt állítania. Ezt Jeroboám meg is tette Bételben, s minden utódja vagy itt, vagy Szamáriában áldozott, amiért el is nyerték a szentírási szerzők egyöntetűen kárhoztató minősítését.
