Elihu
Elihu – ('Ő az istenem') a szenvedő Jób legifjabb „barátja” (Jób), aki az idősebb barátoknál (lásd Elifáz) is hevesebben és keményebben bizonygatta, hogy Jób igazságosan bűnhődik vétkeiért. Az ő érveit tartalmazó hat fejezet valószínűleg utólagos betoldás a műben, mert nem párbeszédes, mint az előzmények, és mert az utolsó fejezetben az Úr nem említi meg ~t mint jelenlevőt.
