Jakab
Jakab1 – (a név a Jákob változata, így értelme 'csaló') az apostolok egyike (evangéliumok, ApCsel), Zebedeus és Salome2 fia, János1 fivére. A két fivér együtt kapta meghívását Jézustól, aki indulatos természetük miatt a Boanerges nevet adta nekik. ~ a tanítványok belső köréhez tartozott bátyjával, valamint Péterrel és Andrással együtt, jelen lehetett a Mester megdicsőülésénél a Tábor-hegyen és kínszenvedései kezdetén a Getsemáne-kertben. Heródes lefejeztette. – Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. középkori gyűjteménye szerint az apostol előbb Júdeában, Szamáriában, majd Hispániában térített nagy sikerrel, végül visszatért Júdeába. Itt megszégyenítette Hermogenészt, a varázslót, aki megtért. Vértanúhalála után tanítványai a testét egy kormány nélküli hajón a tengerre bízták; a bárka az északnyugat-hispániai Galicia partjaihoz sodródott, egy szikla magától szarkofággá lett, s ezt vadállatok húzták el egy pogány királyné elé. A királyné a csoda láttán megtért, a drága ereklyét Compostelában temettette el, s gyönyörű templomot emeltetett föléje. Így lett Santiago de Compostela a középkor egyik legnépszerűbb zarándokhelye, s a sírhoz járulók, sőt még az oda igyekvők között is számtalan csodát mívelt az apostol, a spanyol nép védőszentje. – A kora középkor óta számtalan ábrázolása maradt fenn az apostolnak, attribútumai könyvtekercs, valamint kard (vértanúságának eszköze). Gyakran zarándoköltözetet, tarisznyát és vándorbotot visel, de ábrázolták lovagi páncélban is, mert a spanyolok a mórok elleni harcban védőszentjüknek tekintették, s egy lovagrend is alakult, amely ~ kardjáról nevezte el magát. A festészetben általában fivérével együtt látható az elhívatásukat vagy a csodálatos halfogást ábrázoló képeken, valamint Jézus megdicsőülésének jeleneteiben. Tiepolo egy szép festménye, amely a mi Szépművészeti Múzeumunkban látható, a mórokkal vívott képzeletbeli csatájában mutatja lovagpáncélban. Korábban az életét bemutató ciklusok a compostelai zarándoklatokhoz fűződő csodás eseményeket is megörökítették.
