Jób

Teljes szövegű keresés

Jób – régiesen Hiób, héberül Hijjob ('a gyűlölt'), a nevét viselő könyv központi alakja, legendás istenfélő férfiú Husz földjén. Mérhetetlen vagyona volt és tíz szép gyermeke. A Sátán kétségbe vonta az Úr előtt, hogy ~ jámborsága érdek nélkül való, az Úr ezért hatalmat adott neki, hogy próbára tegye hívét, megfossza vagyonától, gyermekeitől s végül egészségétől is. ~ fekélyektől borítva hevert a tűzhely hamujában, de istenfélelme nem rendült meg; az Úr ezért jutalmul visszaadta egészségét és vagyonát, s újabb gyermekei születtek. Ebbe a bizonyára nagyon ősi időkből eredő példázatos kerettörténetbe, amelyen „a béketűrő ~” kifejezés alapszik, valamikor a Kr.e. V–IV. század táján egy párbeszédes vitairatot illesztettek. Ennek a hőse egy korántsem béketűrő ~; keserűen panaszkodik, hogy méltatlanul sújtott rá a balsors. Három barátja, Bildád, Elifáz és Zófár eljönnek, hogy vigasztalják, de vigasz helyett vitába szállnak vele; megróják panaszai miatt, és azt bizonygatják neki, hogy a szenvedéseket bűnei büntetéseként mérte rá az Úr. ~ teljes joggal hangoztatja ártatlanságát, és Istent merészen számadásra szólítja fel, igazságot követel. Viharból felel neki az Úr, eléje idézi a teremtésben és a teremtményekben megnyilvánuló roppant hatalmát, világtervének és gondviselésének emberi értelmet meghaladó dimenzióit. ~ elnémul, megbékél sorsával. A lendületes és költői kifejezőerőtől duzzadó írás elsősorban azt a hagyományos zsidó felfogást igyekezett cáfolni, amelyet a vitában a barátok képviselnek, miszerint a jó sors és a hosszú élet mindenképpen erényeink jutalma, a szenvedés és a korai halál pedig bűneink büntetése. – ~ története sok középkori mirákulumnak volt tárgya, amelyekben gyermekei halálát nem az isteni (vagy inkább sátáni) megállapodás folyományaként, hanem azok vétkeinek és gőgjének büntetéseként mutatták; hősük sohasem a számonkérő, hanem a béketűrő ember. Modern drámákban, regényekben ~ alakja egyre inkább jelkép lett, ill. Joseph Roth regényében a címszereplő neve és sorsa azonos ~éval, de a környezet modern. Claudel kétrészes drámája az ember és az emberi elme elé idézett Isten párharca a szenvedés témája körül, amelynek különös aktualitást adott a közelmúlt második világháború. MacLeish J.B. c. drámája is egy modern ~ról szól, akinek sorsát Isten és a Sátán kommentálja. A ~ról szóló műveken kívül fontos a bibliai könyv nyitójelenetének, Isten és a Sátán fogadásának irodalmi utóélete, hatása Goethe Faust és Madách Az ember tragédiája c. drámai költeményeire. – A szemétdombon ruhátlanul ülő, fekélyek foltjaival borított, nagy szakállú aggastyán a középkortól gyakran látható miniatúrákon, metszeteken, később festményeken; előtte a vitázó barátok, gyakran olyan tartásban, mint a töviskoszorús Jézust gúnyoló poroszlók, ami nem véletlen, mivel ~ kínjait úgy tekintették, mint Jézus szenvedésének egyik ószövetségi előképét. A háttérben olykor égő házakat látni (amelyekben gyermekei ottvesztek), s közeledő lovas alakokat (a gyászos híreket hozó küldöncöket). Nem ritkák a zenészek sem ~ körül, akik játékukkal felderíteni igyekszenek őt; ez a motívum a midrásokon alapuló hagyományra megy vissza, amely szerint ~ maga is hárfázott gyermekei lakodalmán. A téma fontosabb újkori ábrázolásai Dürer, Vanni, Maffei, Ribera, Rubens, La Tour és Sigrist művei. – Dittersdorf oratóriumát írt ~ panaszairól.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages