Keresztelő János

Teljes szövegű keresés

Keresztelő János – (evangéliumok) Zakariás4 pap és Erzsébet fia, Jézus rokona. Apjának Gábriel arkangyal vitte hírül, hogy addig magtalan asszonya fiút fog szülni, neve János lesz, és sokakat megtérít majd az Úrhoz. Zakariás kételkedett, ezért a születésig néma maradt. Felnővén ~ aszketikus életre adta magát a Jordán menti pusztában; utóbb isteni parancsra prédikálni kezdett, bűnbánatot hirdetett, és aki megvallotta bűnét, azt megkeresztelte, azaz megmártotta a Jordán vizében; innen görög neve, Baptisztész, azaz 'megmerítő'. Teveszőrt viselt, sáska és vadméz volt az eledele. Sokan úgy vélték, ő a Messiás, de ~ azt hirdette, hogy utána jön, aki már Szentlélekkel fog keresztelni, és akinek ő saruszíját megoldani se méltó. Jézus is eljött hozzá, és megkereszteltette magát; ekkor hallatszott a szózat az égből, amelyben az Atya kedvelt fiának jelentette ki őt. ~ utóbb nyilvánosan megrótta Heródes Antipasz királyt, aki féltestvérétől elvette annak feleségét, Heródiást, ezért az uralkodó börtönbe vettette, majd felesége és Salome1 követelésére lefejeztette. – ~ valóban nem lépett fel messiási tudattal, sőt vallást sem alapított, csupán böjtöt, imát és jótékonyságot kívánt meg tanítványaitól. Két evangéliumi hely (Mt 11, Lk 7) azt is kétségessé teszi, hogy valóban Jézust hirdette mint az elérkezett Messiást. Hívei mindenesetre jelentős szektát képeztek a júdaizmuson belül, és hosszu ideig riválisai voltak a korai kereszténységnek. – Az ókori eredetű legendákban ~ anyjával együtt gyermekként többször meglátogatta Názáretben a Szent családot; Jézus előtt járt annak pokolra szállásakor, és bejelentette érkezését a jámbor lelkeknek. A középkori passiókban is gyakran fellép mint Jézus előképe, sőt francia földön két önálló passiója született. Buchanan (XVI.sz.) drámája ~ról aktuális politikai eseményt allegorizált, t.i. VIII. Henrik új, egyházjogilag érvénytelen házassága ellen emelt szót. A későbbiekben is ~ halála és annak körülményei maradtak a lírai és drámai feldolgozás tárgyai, bár a figyelem inkább a többi szereplőre koncentrálódik, ő maga a passzív áldozat. Massenet Heródiás c. operájában viszont, amely Flaubert írásán alapszik, ~ hősszerelmessé lép elő; imádja Salomét, és az anya intrikái miatt jut hóhérkézre. Wilde Salome c. drámájában, Jochanaan néven, ~ nemes haraggal utasítja el a címszereplő szerelmes felajánlkozását, s azért kell meghalnia, hogy a leány legalább a levágott fejnek az ajkát csókolhassa. – Üdvtörténeti fontosságának megfelelően (mint az Ószövetség utolsó prófétája és Jézus hírnöke) ~ a keresztény művészetben is nagy szerepet játszik. Születése Fra Angelico freskóján szerepel. Madonna-képeken és a Szent család ábrázolásain, a legendák nyomán, ~ gyakran látható a gyermek Jézus mellett, nála alig idősebb fiúként, amint keresztes botot (a majdani kereszthalál jelzéseként) vagy játékszerül kis bárányt nyújt át neki („íme az Isten báránya”). Ugyancsak legendákon alapul a gyermekifjú búcsúja szüleitől (Giovanni di Paolo), majd a jelenet, amikor angyal vezérli a pusztába, s vadbőrökkel ruházza (Domenico Veneziano). Az önsanyargató remete szigorú alakját több szobor, köztük Donatellóé képviseli, aki egyébként az ifjú és az idősebb szentet is megformálta. A tömegnek prédikáló ~ Pinturicchio, Cranach, Jan Brueghel és Bloemart festményeit ihlette. A leggyakrabban ábrázolt mozzanat a kora középkortól: ~ megkereszteli Jézust a Jordánban; fejük felett a Szentlélek galambja lebeg (Giotto, Piero della Francesca, Ghirlandaio, Grien, Rubens és sokan mások). Lefejezését egyebek között Memling, Luini és Gustave Moreau festette meg. – Stradella oratóriumot írt ~ról; a Wilde-dráma nyomán készült Richard Strauss-operában (Salome) a Keresztelő szólama a leghatásosabb a címszereplőé után.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT