Lámek
Lámek – vagy Lámech ('harcos') az egyik genealógia szerint (Ter 5,1–31) a vízözön előtti ősatyák egyike, Szét hatodfoku leszármazottja, Matuzsálem fia, aki 182 éves korában nemzette elsőszülöttét, Noét, és mindösszesen 777 évet élt. Egy másik nemzetségtábla szerint (4,17–24), amely Káinból indul ki, ~ ennek volt hatodfokú leszármazottja, Metusael fia s két feleségét Hádának és Cillának hívták. Ezek szülték neki fiait, Jabált, Jubált és Tubálkáint, akik sorban a pásztorkodók, a zeneszerszámon játszók, ill. a fegyverkovácsok ősei, tehát ún. kultúrhéroszok lettek. A midrásirodalom szerint ~ öregkorában megvakult, és egy vadászaton vaktában kilőtt nyíllal megölte ősét, Káint, aki hétnemzedéknyi ideig élt, majd ugyancsak szándéktalanul saját fia, Tubálkáin halálát okozta. – A Káin halálát okozó végzetes lövést gyakran látjuk középkori oszlopfők domborműves ábrázolásain, valamint Uccello és Puccio festményén. 
[I. B1]
)
[I. B1]
