Matuzsálem
Matuzsálem – vagy Metusélah ('a kard férfija') az özönvíz előtti ősatyák egyike, Hénok fia, Lámek apja, Ádám leszármazottja Szét ágán (Ter). A legendásan hosszú életű ősatyák közül, akik az Ádám és Noé közötti kilenc generációt alkotják, ő vitte el a pálmát 969 esztendővel, ami által a neve a hosszú élet és a legendás öregség fogalmává lett. A Hénok könyve c. apokrif iratban a fiktív címszereplő ~hez intézi intelmeit, és neki mondja el apokaliptikus látomásait; felvilágosítja őt az isteni rendelésről, amely nagy szerepet szán unokájának, Noénak. Egyes midrások szerint Noé fiai az ő lányunokáit vették feleségül, ő pedig épp aznap halt meg, amikor Noé és családja bevonult a bárkába, és megnyíltak az egek csatornái. A ~ név csekély változással (Metusáel) szerepel a Káinból kiinduló genealógiai sorban is, ugyancsak Lámek apjaként. 
[I. B3]
)
[I. B3]
